Pelle János

Pelle János
Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?
 

Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.


Ortutay Gyula, a helyezkedés nagymestere
 

Ortutay Gyula, a helyezkedés nagymestere

Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. Fia, a szobrász Tamás közreműködésével napvilágra került gondosan titkolt naplója, melyet az Alexandra kiadó jelentetett meg. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. A szerző javára legyen mondva, hogy kendőzetlen őszinteséggel ír karriervágyáról, megalkuvásairól, nőügyeiről.


Mi legyen Károlyi Mihály szobrával?
 

Mi legyen Károlyi Mihály szobrával?

Kövér László eltávolítaná a Parlament mellől Károlyi szobrát, amelyet a trianoni emléknapon a Jobbik fekete lepellel borított be. Megindul a köztéri szobrok eltávolításának újabb hulláma?


Valóban Kóka János szelleme kísért?
 

Valóban Kóka János szelleme kísért?

Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője élesen bírálta a parlamentben Orbán Viktor egykulcsos családi jövedelemadót, bankadót és a bürokrácia leépítését tartalmazó gazdasági akciótervét. Szemére vetette a „neokonzervatív” fordulatot a Fidesznek, azt állítva: "úgy tűnik, hogy miközben ebből a parlamentből eltűnt Kóka János és az SZDSZ, az önök képében visszatért". Pedig a Fidesz mérsékelt jobboldali pártként azt teszi, ami ilyen irányultságú párttól elvárható: elsősorban a középosztálynak kedvező döntéseket hoz.


KSH: hiteles személyek - hiteles adatok?
 

KSH: hiteles személyek - hiteles adatok?

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete alapján a Medgyessy-kormány 2003 novemberében és 2004 áprilisában törvénytelenül váltotta le tisztségéből a KSH akkori vezetését. Erre hivatkozik az Orbán kormány, amikor felmenti tisztségéből a tavaly novemberben kinevezett Belyó Pált, hogy a korábbi elnökhelyettest, Vukovich Gabriellát nevezze ki utódjául. A Népszava értesülését KSH források is megerősítették.


Rangos Katalin: egyelőre nem mondok le
 

Rangos Katalin: egyelőre nem mondok le

Rangos Katalin, a Magyar Rádió Közalapítvány (MRK) kuratóriumának az MSZP által delegált elnöke tisztában van vele, hogy az 1996-os, sok tekintetben torzóra sikeredett médiatörvény által életre keltett testület napjai meg vannak számlálva. Egyelőre nem hajlandó lemondani tisztségéről, úgy véli, nem távozhat éppen most, amikor rádióelnök-választás előtt állnak.


Vita  Csizmadia  Ervinnel:  időszerű-e a „határolt forradalom”?
 

Vita Csizmadia Ervinnel: időszerű-e a „határolt forradalom”?

Csizmadia Ervin, Orbán Viktor „forradalma” címmel megjelent írásában, abból kiindulva, hogy a Fidesz elnöke a kétharmados eredmény ismeretében „a szavazófülkék forradalmáról”, és a „forradalmi parlament” által megvalósítandó Nemzeti Együttműködés Rendszeréről beszélt, Bibó István szellemét idézve, felveti a hatalomkorlátozás és a garanciateremtés szükségességét. Ám Bibó „korlátozott forradalom” elképzelése már 1945-47-ben is illúzió volt, mely 1989-90-ben, mikor megvalósították, eleve idejét múlta. Egyébként is, demokráciában a legitimitás és az alkotmányosság megfelelő garancia a túlhatalommal szemben.


Gábor Róbert máig őrzött titka: Nyugatra vitte az ávósok listáját?
 

Gábor Róbert máig őrzött titka: Nyugatra vitte az ávósok listáját?

Gábor Róbert (91) Peyer Károly híveként aktívan részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban, majd fellépett a kommunistákkal szemben is. 1947-ben szökött nyugatra, néhány hónappal később, távollétében halálra ítélték. 1949 óta az USA-ban él. A nyolcvanas évek végén jött először haza, és mint az AFL-CIO amerikai szakszervezeti mozgalom megbízottja, segítette a független magyar szakszervezetek megalakulását.


Fleck Zoltán a kétharmadról, az elszámoltatásról, a demokrácia önvédelméről
 

Fleck Zoltán a kétharmadról, az elszámoltatásról, a demokrácia önvédelméről

Az 1989-90-es rendszerváltás során létrehozott jogi konstrukciók megmerevedésének okait elemzi többek között Fleck Zoltán jogszociológus Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után c. kötete, amely a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A ELTE tanszékvezetőjét, akinek kutatási területe a jogállam intézményrendszere, azon belül is az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottsága a mai helyzet jogi vonatkozásiról kérdeztük.


Tölgyessy: maradjon Sólyom 2015-ig
 

Tölgyessy: maradjon Sólyom 2015-ig

Május harmadikán, alig egy héttel az országgyűlési választások második fordulója után hozták nyilvánosságra a Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása érdekében írt levelet, melyet először tizenegy értelmiségi, közéleti személyiség írt alá, köztük Tölgyessy Péter. Az Élőlánc egyesület, illetve Lányi András kezdeményezte felhíváshoz máris kétezren csatlakoztak, és számuk állandóan növekszik. Az aláírók szerint Sólyom személye garancia, hogy továbbra is szuverén személyiség tölti be az államfői posztot.


Horváth Csaba meséje a budapesti ingyen jegyről
 

Horváth Csaba meséje a budapesti ingyen jegyről

Horváth Csaba szerint 2013-tól ingyen utazhatnak a budapestiek a metrón, villamoson, autóbuszon – ezt május 1-én ígérte, mint jó hírt, aminek a feltétele, ha nem is mondta ki kerek-perec, hogy őt, az MSZP jelöltjét válasszák az ősszel főpolgármesternek. Helyben vagyunk: a szocialisták ismét osztogatnának a semmiből.


Illés Zoltán: véget vetünk a terézvárosi panamáknak
 

Illés Zoltán: véget vetünk a terézvárosi panamáknak

„Politikai beállítottságára való tekintet nélkül minden terézvárosi polgárt képviselni akarok a parlamentben”, jelentette ki a hvg.hu-nak Illés Zoltán, aki a Fidesz színeiben meggyőző fölénnyel nyerte a VI. kerületi képviselőválasztást, és az ősszel szándékában van indulni a polgármesteri székért.


Lehet más a cigánypolitika?
 

Lehet más a cigánypolitika?

Osztolykán Ágnes, akinek az LMP képviselőjelölt-listáján befutó helye van, a miskolci egyetem politológia szakán végzett, menedzselte a magyar Soros Alapítvány roma programját, részt vett A roma integráció évtizede című program kidolgozásában, majd a hasonló nevű alapítvány munkatársaként dolgozott. A 29 éves Szombati Kristóf az LMP egyik alapítója és választmányi tagja, a párt romaprogramjának koordinátora. Kettőjükkel beszélgettünk az LMP romapolitikájáról.


Írás a megbénított rendőrségről
 

Írás a megbénított rendőrségről

Április 23-án délután, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be Krémer Ferenc Rossz döntések kora című kötetét. Külön érdekesség, hogy a figyelemreméltó munkát, melynek alcíme Rendészetpolitikai tévelygések a rendszerváltás első húsz évében, éppen Kuncze Gábor, a 2010-es választásokon megsemmisült SZDSZ volt elnöke mutatja be, aki belügyminiszter volt 1994 és 1998 között.


Valami készül a Hősök tere alatt
 

Valami készül a Hősök tere alatt

A már-már kultikusnak tekinthető Hősök tere alatt a Szépművészeti Múzeum hatalmas fogadócsarnokot akar építeni, EU-s pénzekből. A terv heves tiltakozást váltott ki, vannak, akik esztétikai érveket dobnak be, mások a tér beszakadásától tartanak, megint mások szerint a még mindig háborús sebeket viselő műemléképületet kellene először rendbe hozni. Megszólaltatjuk a kritikusokat és az intézmény igazgatóját.


Gyurcsány, a korán jött Messiás
 

Gyurcsány, a korán jött Messiás

Érdemes rövid időre visszatérni a Körcsarnokban elhangzott Gyurcsány-beszéd egy kevéssé elemzett mozzanatához: „rosszul mértem fel erőinket, türelmetlen voltam, és azt hittem, hogy mindent le fog győzni az igazunk és az akaratunk”. Ez a mondat, és ami mögötte van, alighanem páratlan a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben.


Egy Gyurcsányt megrendítő beszéd
 

Egy Gyurcsányt megrendítő beszéd

Gyurcsány Ferenc március 19-i országértékelő beszédének kódolt üzenete volt: kész visszatérni és újra kezébe venni a szocialista párt vezetését. Senki ne higgye, hogy ő bukott politikus, igazából rengeteg jó dolgot csinált miniszterelnöksége alatt, hálás lehet neki a nemzet. Miközben a nyugdíjas közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta Gyurcsány szereplését, könnyen lehet, hogy szavai inkább eltántorítják, mint fellelkesítik az MSZP bizonytalan szavazóit.


Készül az új párt Gyurcsánynak?
 

Készül az új párt Gyurcsánynak?

A „történelmi” szociáldemokraták súlyos anyagi gondokkal küszködő minipártjára szemet vetett az MSZP-vel szorosan együttműködő, Kapolyi László vezette MSZDP. Hírek szerint a két párt az ősszel egyesül, és a kistafírozott pártot tálcán kínálják fel a baloldali mozgalom újjászervezéséről álmodozó Gyurcsány Ferencnek.