Serdült Viktória

Magyarország eddig megúszta a szamárköhögés-járványt, de Európa több országában már rég volt ennyi fertőzött

Huszonhét éve először halt meg csecsemő szamárköhögésben Bulgáriában, Spanyolországban pedig a tavalyi 7 után idén már 1077 esetet regisztráltak két hónap alatt, Hollandiában 7200-at négy hónap alatt. Hiába van ellene vakcina, a kontinensen mégis egyre több helyen bukkan fel a főleg csecsemőkre veszélyes fertőző betegség. Az, hogy Magyarországon jelenleg nincs ok aggodalomra, a magas átoltottságnak köszönhető, de a gyermekorvosok szerint így sem árt odafigyelni.


„Az első, amit mondani tudtam neki, hogy ne essen pánikba” – így jött világra a szívátültetett magyar édesanya gyermeke

Mit történik akkor, ha egy fiatal, szívátültetett nő gyermeket szeretne? Van-e lehetőség a mai magyar egészségügyben arra, hogy a folyamatosan szedett gyógyszerek mellett egészséges babája szülessen, ráadásul hüvelyi úton? Ma már tudjuk, hogy igen. Az ide vezető út azonban nem volt mentes az izgalmaktól és a váratlan fordulatoktól. Egy rendkívüli szülés története Budapesttől a mit sem sejtő kisvárdai ügyeletes szülészetig.


Karinthys tanárok pere: az igazgató szerint az elbocsátás érvágás volt az iskolának, van, akit azóta sem tudtak pótolni

Tanulságos tárgyalási nappal folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott hat tanár munkaügyi pere. Tanúként idézték be az iskola igazgatóját, aki azt mondta, hogy a kirúgások után a földrajz fakultációt fel kellett oszlatni, németül biológiát tanító kolléga azóta sincs, több osztály is osztályfőnök nélkül maradt, a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában. A tankerületi igazgató szerint ő nem pikkelt a Karinthyra, és azt is tudja, hogy a hozzájuk tartozó iskolákra tízszer ennyit is lehetne költeni.


„Ha nem változik valami drámai módon, Magyarország megmarad a bot a küllők között, valahol az EU félperifériáján”

Húsz év az Európai Unióban – ezzel a címmel jelent meg az a tanulmánykötet, amely Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét vonja le. A szerkesztők, Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerint az EU magas hazai támogatottságának első számú tartópillére mindig is a tagság biztosította gazdasági fejlődés volt, de visszanézve ma már elmondható, hogy lehetett volna ezt sokkal jobban csinálni. Miért volt sokáig fogatlan oroszlán az Európai Unió, mivel kapcsolja össze a magyar társadalom az uniós tagságot, és miért vörös vonal a huxit a Fidesz szavazói számára is?



Magyar Péter az Európai Parlamentbe tart, de Brüsszelben nem nyomták meg a pánikgombot

Az Európai Parlament folyosóin az elmúlt napokban is folyamatosan téma volt Varga Judit politikai életbe berobbant exférje, de esélyeiről még senki nem akar találgatni, inkább kivárnak. A Fidesz közelében úgy látják, fellépése inkább az ellenzéket gyengíti, Cseh Katalin, a Momentum képviselője pedig még örül is a versenynek. A közvélemény-kutatások szerint azonban mindkét oldalt érhetik meglepetések.


Vészesen fogy az idő, magyar diákok és kutatók ezrei maradhatnak ki az uniós programokból

A modellváltó egyetemek közül 18-nak három hónap múlva lejár az Erasmus és a Horizont programok finanszírozási szerződése. Ha addig nincs megállapodás az Európai Bizottság és a kormány között, elveszhet a lehetőség. Ráadásul a jogállamisági eljárásban befagyasztott 6,3 milliárd euró esetében sincs semmilyen előrelépés, itt Magyarország térfelén pattog a labda.



Hogyan lehetne elérni, hogy kevesebb ember haljon meg a szívinfarktusa után? – interjú Toldy-Schedel Emil kardiológussal

Míg Magyarországon az infarktuson átesett emberek 23 százaléka egy éven belül meghal, Svédországban ugyanez ez az arány 13 százalék. Sokan mégis jobban félnek a daganatos betegségektől, mint a szív- és érrendszeri kórképektől. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc kórház főigazgatója a hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, kinek a felelőssége, ha a beteg nem ismeri fel a korai tüneteket, valamint arról is, milyen következményei lehetnek, ha nem jut el rögtön a területi kardiológiára.



Gyökeres átalakításra készül a szülészeteken a Belügyminisztérium

Már zajlik az országban azoknak az intézményeknek a kiválasztása, ahol „bensőséges hangulatú szülészeteken”, kevesebb orvossal, szülésznők jelenléte mellett adhatnának életet gyermeküknek a nők. A koncepció nem új, és sok országban jól működik, de Magyarországon megosztja a szakmát. Kérdés, valóban jobb lesz-e tőle a szülészeti ellátás, vagy a kormány csak a súlyos orvoshiányra keres megoldást.






Bejelentkezett egy zuglói általános iskoláért a katolikus egyház

Nem világos, hogy miért pont a XIV. kerületi Jókai Mór általánost nézték ki maguknak, de Zuglóban korábban több egyházi átvétel is meghiúsult. A szülőket váratlanul érte a hír, de az eljárást minden esetben meg kell indítani, melynek része a szavazás is. Az iskolával nemrég Borbély Ádám, a kerület fideszes polgármesterjelöltje kampányolt.



EP-választás: A Fideszt még a kegyelmi botrány sem zökkentette ki, de az ellenzékre várhatnak meglepetések

Több közvélemény kutatás is azt mutatja, hogy a kegyelmi botrány nem rázta meg az európai parlamenti választásokra készülő kormánypártot, pedig éppen két, európai színtéren is ismert politikusát veszítette el. Annál alaposabb átrendeződés várható az ellenzéki térfélen, ahol a széttöredezettség okozhat problémákat. A nyertesek között nemcsak a Kétfarkúak, hanem a Mi Hazánk is ott lehet.


Kázár Ágnes háziorvos a demenciáról: Gyanús jel, ha a szemüveg a hűtőszekrényből kerül elő

Több minden előre jelzi a demenciát vagy az Alzheimer-kórt, amire érdemes odafigyelni, hiszen ha valaki csak a súlyos tünetek megjelenésekor – agresszió, elkóborlás, hallucináció – kerül orvoshoz, az azt jelenti, hogy elvesztegették az előző 5-6 évet – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumi elnöke. A beszélgetésben elmondta, hogyan kell bánni egy demens emberrel, felsorolta a jellemző tüneteket, elmondta, mikor milyen orvost kell felkeresni, és mi alapján érdemes az idősotthont kiválasztani.


Demencia a családban: Anyám azt mondja, ő rab, miközben én vagyok az

Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. A róluk szóló cikksorozatunk második részében Zsófia arról beszél, hogyan lehet túlélni a napokat, ha a 93 éves édesanya tünetei fizikai agresszióba váltanak át. Zoltán példáján keresztül pedig bemutatjuk, mi történik, ha egy család már jó előre gondoskodik az időskori ellátásról.