Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.
Nyár óta egyetlen meddőségi magánklinika sem üzemelhet Magyarországon, az állami kórházakban viszont megszaporodtak a fizetős lombikkezelések. Azoktól a pároktól, akik valamilyen okból kiestek az ingyenes kezelések lehetőségéből, akár egymillió forint körüli összeget is elkérnek, cserébe ugyanúgy hosszú várólistákkal és a túlterhelt rendszerrel találkoznak. Ezen a magánklinikák segíthetnének, de azokat épp a „profitorientáltság” miatt szüntette meg az állam.
Jó ideje az EU-ra fogja a kormány, hogy nem tudja emelni a pedagógusok bérét, pedig valójában nem is kaphatna uniós forrásokat erre a célra. Cikkünkben a hivatalosan benyújtott tervek alapján elmagyarázzuk, miért lehetséges ez mégis, mennyi uniós pénzhez jutnának a tanárok, kik kapnák belőle a legtöbbet, és meddig kell még rá várni. A dokumentumokból is kiderült, milyen más eszközökkel emelné a pedagógus hivatás presztízsét a kormány Brüsszel pénzéből.
Alapanyag és csomagolóhiány is sújtja a székesfehérvári üzemet, a Mondelez Hungária Kft. igyekszik minél előbb megoldást találni a második legnépszerűbb magyar kekszet sújtó problémákra.
Egy évvel a viharos kilépés után újra közeledne az Európai Néppárthoz (EPP) a Fidesz. Erre utal legalábbis, hogy Orbán Viktor áldását adta Navracsics Tibor frakcióváltására, aki a KDNP tagjaként sokkal jobban rálát majd az EPP belső ügyeire. A teljes békülés kizárt, miközben az ukrajnai háború óta a többi európai pártcsalád sem tülekedik a magyar kormánypárt barátságáért.
Szombaton kezdetét veszi a 2022-es népszámlálás, amelyen online és személyesen is válaszolhatunk a kérdésekre. De valóban kötelező a részvétel? Akkor is ki kell töltenem a kérdőívet, ha külföldön élek? Mi történik, ha éppen nem vagyok otthon, és milyen új kérdésekre számíthatok? Most minden kérdést igyekszünk megválaszolni, sőt azt is megtudhatja, miért nem valószínű, hogy tíz év múlva is lesz népszámlálás Magyarországon.
Túlterheltség és az átjelentkezők nagy száma miatt kellett a múlt héten másfél napra leállítani a betegfelvételt Magyarország egyik legnagyobb nevű szülészeti osztályán, a budapesti Szent Imre kórházban. Információink szerint azonban az egyre szaporodó hasonló döntések hátterében sokkal inkább az egészségügy rendszerszintű hibái rejlenek. Az új szolgálati jogviszony miatt sok szülész-nőgyógyász inkább a magánpraxist, a nyugdíjat vagy a külföldi munkavállalást választotta, ami miatt hiány van ügyeletvezető szakorvosokból. A megoldást a kormány az ügyeleti ellátás koncentrálásában látja.
Három éve is tervezték, de akkor nem fogadta őket a magyar kormány, így nem látták értelmét.
Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az uniós állam- és kormányfők júniusban megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. A kezdeti lelkesedés óta azonban egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire reális, hogy Ukrajna belátható határidőn belül az Európai Unió teljes tagja legyen. Erről volt szó a Budapest Forum első napján rendezett kerekasztalbeszélgetésen.
A teszteket belügyminiszteri utasításra rendelte el az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat, de a NAIH most kimondta: nem biztosított a gyerekek és a gyámok adatainak védelme.
Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Politikai lufinak használja, de a nőknek üzen a kormány az abortusz szabályainak történelmi módosításával. A Belügyminisztérium rendelete ráadásul nem is egyértelmű: a kormányoldal azt állítja, hogy szeptember 15-étől kötelező lesz meghallgatni a magzat szívhangját terhességmegszakítás előtt, a rendelet szövegében azonban ilyen előírás konkrétan nem szerepel. Szakértők szerint mivel betartását ellenőrizni nem lehet, innentől lényegében az orvoson múlik, mit tesz. Az általunk megkérdezett szülész-nőgyógyászok leginkább semmit.
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.