Serdült Viktória

Hogyan fogyjunk az állami egészségügyben?

Magyarországon hosszú évek óta a normál testsúlyúak vannak kisebbségben, de az egészségügy egyelőre nem készült fel a súlyproblémákkal küzdők növekvő számára. Pedig ha a trend nem változik, becslések szerint világszerte akár a GDP 3%-át kell majd a kezelésükre fordítani. Kivételek persze mindig akadnak, a Szent Imre Kórház „lipidrészlegén” 1984 óta tb-alapon már 50 ezer fekvőbeteget kezeltek. Bedros J. Róbert főigazgató arról is beszélt, nekik hogyan tudnak segíteni, hány kalória ideális a fogyáshoz, mikor alkalmaznak gyógyszereket, és miért egyre több a túlsúlyos magyar.




Móra Veronika: A lejáratások a nagy civil szervezeteket célozzák, de a kicsik fáradnak bele

Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.



Majd kinövi? Mit tegyünk, ha súlyproblémákkal küzd a gyerek?

Egyre több gyermek él túlsúllyal Magyarországon. De kezdjünk-e aggódni, ha a gyerek felszedett magára néhány kilót a nyáron, vagy várjuk meg, amíg megnyúlik? Mit jelent egyáltalán az, hogy gyerekkori túlsúly, milyen betegségekhez vezethet, és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Legfőképpen pedig, hogyan kezdjünk bele a családi életmódváltásba, ha mi magunk is szívesebben eszünk süteményt, mint barna kenyeret? Gács Zsófiával, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának endokrinológus szakorvosával beszélgettünk.




Két évvel a magánklinikák beszántása után az állami hálózat feleannyi lombikkezelést tud végezni, mint kellene

Újabb lépésekkel próbál úrrá lenni a meddőségi klinikákat sújtó szakemberhiányon a kormány. Ennek részeként a jelenleg is a szakmában dolgozó szülész-nőgyógyászok és embriológusok a képzési program elvégzése nélkül is tehetnek majd szakvizsgát. A sietség nem véletlen, azt ugyanis a Belügyminisztérium is elismeri, hogy a jelenlegi állami rendszer egyelőre képtelen megfelelően ellátni a feladatokat.


Zoknik, buborékfóliák, korai kezdés és kulcsra zárt termek – így oldják meg az iskolák a mobiltilalmat

Kreatív módszerekkel próbálnak megoldást találni a magyarországi iskolák, hogy betartsák a mobiltelefonok tiltását kimondó belügyminisztériumi rendeletet. Akad olyan intézmény, ahol elég a táskában tartani a kikapcsolt mobilt, máshol korábban kell bemenni, hogy legyen elég idő egyenként aláírni az átvételi elismervényt. És akad olyan iskola is, ahol arra is felkészültek, ha a diák feljelenti a pad alatt mobilozó osztálytársát.



„Éhen halok, ha nem mondok fel a bíróságon”

Több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni, az új jelentkezők pedig hátat fordítanak, amint meghallják, mennyi a fizetés. A bírósági alkalmazottak béremelése 8-9 milliárd forintba kerülne, de a kormány csak ígérget.




Akikre a Fidesz büszke: a feminizmust és a melegjogokat is szemétbe dobná a Patriótákhoz átállt spanyol Vox

Évek óta több ponton is összefonódik a magyar kormánypárt és spanyol ideológiai kistestvére, a Vox. Így senkit nem ért meglepetésként, hogy a pártelnök, Santiago Abascal elsők között lépett be a Patrióták Európáért frakciójába az Európai Parlamentben. Az abortuszról, a nők elleni erőszakról és a melegjogokról képviselt nézeteik azonban az extrém szélsőjobboldalon is megállnák a helyüket.






Káosz a légi közlekedésben: nincs más megoldás, csak felkészülni rá

Több órás késésektől, járattörlésektől és légitársaságokhoz özönlő utaspanaszoktól hangos a közvélemény az elmúlt hetekben. Nem véletlen, hogy a probléma újra előbukkant, hiszen a július hagyományosan légi közlekedés legforgalmasabb hónapja, ilyenkor csak Magyarországon naponta 4 ezer járatot kezelnek. De miért nem lehet erre előre felkészülni, és mit tehet az, akit órákon át váratnak étlen-szomjan egy utasváróban? Elmagyarázzuk.