Serdült Viktória

Serdült Viktória
„Ha nem változik valami drámai módon, Magyarország megmarad a bot a küllők között, valahol az EU félperifériáján”
 

„Ha nem változik valami drámai módon, Magyarország megmarad a bot a küllők között, valahol az EU félperifériáján”

Húsz év az Európai Unióban – ezzel a címmel jelent meg az a tanulmánykötet, amely Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét vonja le. A szerkesztők, Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerint az EU magas hazai támogatottságának első számú tartópillére mindig is a tagság biztosította gazdasági fejlődés volt, de visszanézve ma már elmondható, hogy lehetett volna ezt sokkal jobban csinálni. Miért volt sokáig fogatlan oroszlán az Európai Unió, mivel kapcsolja össze a magyar társadalom az uniós tagságot, és miért vörös vonal a huxit a Fidesz szavazói számára is?



Magyar Péter az Európai Parlamentbe tart, de Brüsszelben nem nyomták meg a pánikgombot
 

Magyar Péter az Európai Parlamentbe tart, de Brüsszelben nem nyomták meg a pánikgombot

Az Európai Parlament folyosóin az elmúlt napokban is folyamatosan téma volt Varga Judit politikai életbe berobbant exférje, de esélyeiről még senki nem akar találgatni, inkább kivárnak. A Fidesz közelében úgy látják, fellépése inkább az ellenzéket gyengíti, Cseh Katalin, a Momentum képviselője pedig még örül is a versenynek. A közvélemény-kutatások szerint azonban mindkét oldalt érhetik meglepetések.


Vészesen fogy az idő, magyar diákok és kutatók ezrei maradhatnak ki az uniós programokból
 

Vészesen fogy az idő, magyar diákok és kutatók ezrei maradhatnak ki az uniós programokból

A modellváltó egyetemek közül 18-nak három hónap múlva lejár az Erasmus és a Horizont programok finanszírozási szerződése. Ha addig nincs megállapodás az Európai Bizottság és a kormány között, elveszhet a lehetőség. Ráadásul a jogállamisági eljárásban befagyasztott 6,3 milliárd euró esetében sincs semmilyen előrelépés, itt Magyarország térfelén pattog a labda.



Hogyan lehetne elérni, hogy kevesebb ember haljon meg a szívinfarktusa után? – interjú Toldy-Schedel Emil kardiológussal
 

Hogyan lehetne elérni, hogy kevesebb ember haljon meg a szívinfarktusa után? – interjú Toldy-Schedel Emil kardiológussal

Míg Magyarországon az infarktuson átesett emberek 23 százaléka egy éven belül meghal, Svédországban ugyanez ez az arány 13 százalék. Sokan mégis jobban félnek a daganatos betegségektől, mint a szív- és érrendszeri kórképektől. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc kórház főigazgatója a hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, kinek a felelőssége, ha a beteg nem ismeri fel a korai tüneteket, valamint arról is, milyen következményei lehetnek, ha nem jut el rögtön a területi kardiológiára.



Gyökeres átalakításra készül a szülészeteken a Belügyminisztérium
 

Gyökeres átalakításra készül a szülészeteken a Belügyminisztérium

Már zajlik az országban azoknak az intézményeknek a kiválasztása, ahol „bensőséges hangulatú szülészeteken”, kevesebb orvossal, szülésznők jelenléte mellett adhatnának életet gyermeküknek a nők. A koncepció nem új, és sok országban jól működik, de Magyarországon megosztja a szakmát. Kérdés, valóban jobb lesz-e tőle a szülészeti ellátás, vagy a kormány csak a súlyos orvoshiányra keres megoldást.






Bejelentkezett egy zuglói általános iskoláért a katolikus egyház
 

Bejelentkezett egy zuglói általános iskoláért a katolikus egyház

Nem világos, hogy miért pont a XIV. kerületi Jókai Mór általánost nézték ki maguknak, de Zuglóban korábban több egyházi átvétel is meghiúsult. A szülőket váratlanul érte a hír, de az eljárást minden esetben meg kell indítani, melynek része a szavazás is. Az iskolával nemrég Borbély Ádám, a kerület fideszes polgármesterjelöltje kampányolt.



EP-választás: A Fideszt még a kegyelmi botrány sem zökkentette ki, de az ellenzékre várhatnak meglepetések
 

EP-választás: A Fideszt még a kegyelmi botrány sem zökkentette ki, de az ellenzékre várhatnak meglepetések

Több közvélemény kutatás is azt mutatja, hogy a kegyelmi botrány nem rázta meg az európai parlamenti választásokra készülő kormánypártot, pedig éppen két, európai színtéren is ismert politikusát veszítette el. Annál alaposabb átrendeződés várható az ellenzéki térfélen, ahol a széttöredezettség okozhat problémákat. A nyertesek között nemcsak a Kétfarkúak, hanem a Mi Hazánk is ott lehet.


Kázár Ágnes háziorvos a demenciáról: Gyanús jel, ha a szemüveg a hűtőszekrényből kerül elő
 

Kázár Ágnes háziorvos a demenciáról: Gyanús jel, ha a szemüveg a hűtőszekrényből kerül elő

Több minden előre jelzi a demenciát vagy az Alzheimer-kórt, amire érdemes odafigyelni, hiszen ha valaki csak a súlyos tünetek megjelenésekor – agresszió, elkóborlás, hallucináció – kerül orvoshoz, az azt jelenti, hogy elvesztegették az előző 5-6 évet – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumi elnöke. A beszélgetésben elmondta, hogyan kell bánni egy demens emberrel, felsorolta a jellemző tüneteket, elmondta, mikor milyen orvost kell felkeresni, és mi alapján érdemes az idősotthont kiválasztani.


Demencia a családban: Anyám azt mondja, ő rab, miközben én vagyok az
 

Demencia a családban: Anyám azt mondja, ő rab, miközben én vagyok az

Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. A róluk szóló cikksorozatunk második részében Zsófia arról beszél, hogyan lehet túlélni a napokat, ha a 93 éves édesanya tünetei fizikai agresszióba váltanak át. Zoltán példáján keresztül pedig bemutatjuk, mi történik, ha egy család már jó előre gondoskodik az időskori ellátásról.




Balog eltolja a felelősséget, de nincs bizonyíték, hogy másnak is kikérték volna a véleményét K. Endre kegyelmi ügyéről
 

Balog eltolja a felelősséget, de nincs bizonyíték, hogy másnak is kikérték volna a véleményét K. Endre kegyelmi ügyéről

A református püspök befolyásolási kísérleteit szereti nem politikai, hanem tanácsadói munkája részeként beállítani. A köztársasági elnök tanácsadói testülete azonban megalakulása óta csak néhány alkalommal ült össze, és konkrét ügyekben nem kérték ki a tagok véleményét. A Sándor-palota tisztázhatná a helyzetet, de inkább hallgat.