Amikor Robert Gumson - vak férfi, aki speciális képernyőolvasót használ internetezéskor - felfedezte, hogy a Southwest Airline légitársaság szájtán egyedi árkedvezményeket kínálnak, azt tette, amit szinte bármely amerikai tett volna a helyében: perelt. Gumson és a fogyatékosok jogait védő Access Now szervezet az amerikai fogyatékosok esélyegyenlőségét biztosító törvény (Americans with Disabilities Act - ADA) alapján fordult a miami bírósághoz, arra hivatkozva, hogy két légitársaság - a Southwest és az American Airlines - csak az interneten kínálja speciális ajánlatait, így azok a vakok, akik nem tudnak élni az internet lehetőségeivel, és csak telefonon tudnak jegyet rendelni, elesnek a jelentős árkedvezménytől.

A Wired magazin szerint a bírósági ügy precedens értékű lehet, hiszen a kereset az 1990-ben, azaz jóval az internet elterjedése előtt elfogadott ADA határait feszegeti: vajon alkalmazható-e az internetre is ugyanaz a törvény, amely előírja a mozik, színházak, áruházak és más, közösségi használatra szánt intézmények számára, hogy azok szolgáltatásait a fogyatékosok is tudják használni? Az ADA harmadik passzusa csak a nyilvános, a fizikai valóságban is jelenlévő létesítmények számára teszi kötelezővé, hogy biztosítsák a fogyatékosok számára a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést - érvelnek a légitársaságok.

Az Access Now jogi képviselői szerint azonban a törvény értelmezésének lépést kell tartania a technológia fejlődésével, és ahogy Phyllis Resnick a Wirednek nyilatkozta: "a nyilvános létesítmények, intézmények minden olyan helyet magukban foglalnak, ahol valamilyen áru vagy szolgáltatás elérhető, az internet pedig nem más, mint egy óriási piactér". A vak férfi mindenestre kitartó, hajlandó az ügyet a legfelsőbb bíróságig elvinni. Amennyiben a bíróság jogosnak ítélné a keresetet, annak messzemenő következményei lennének az internetre nézve: minden egyes kereskedelemmel foglalkozó szájtnak tudatosan figyelnie kell arra, hogy potenciális vevőkörében vakok is lehetnek.

"Ez kicsit olyan, mintha egy vak azért perelné be valamelyik tévétársaságot, mert ő nem láthatja az adásokat" - reagál némileg meglepve az ügyre dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke. Az 1998-as XXVI. számú, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény elméletileg Magyarországon is biztosítaná a megfelelő körülményeket, ám ez csak kerettörvény: számos más törvény és rendelkezés szükségeltetne még, amely konkrétan szabályozza és megteremtené ezeket a feltételeket, helyi szinten. Szőke azonban hangsúlyozza, hogy abszolút esélyegyenlőséget soha nem lehet és nem is kell elérni, így szerinte Robert Gumson pere - sok más, hasonlóan extrém amerikai keresethez hasonlóan - igazából talán már nem is erről szól. Magyarországon még hasonló perek sem voltak még eddig, ám Szőke állítása szerint egy ilyen ügyre a bíróságok nem is lennének felkészülve.  

A vakok egyébként egyre gyakrabban élnek az internet adta lehetőségekkel: speciális szoftverek, képernyőolvasók és beszélőegységek segítségével böngésznek a világhálón. Szőke - aki egyébként ügyvéd - maga is így használja a számítógépet, ám saját bevallása szerint az interneten történő navigáció tekintetében még akad mit javítani a szoftvereken. Az elnök elmondta, hogy évek óta tárgyalnak a kormányzattal, és nemrégiben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ígéretet tett arra, hogy valamilyen formában támogatni fogják a vakok internethezjutását. A világháló ugyanis hatalmas segítség lehet a gyengénlátóknak: sok információt könnyebben elérhetnek, s az ügyek intézése sem lenne annyira bonyolult.