A szolgáltatók azt próbálják kihasználni, hogy a mobiltelefon mindig a felhasználónál van, így ez az eszköz alkalmas arra, hogy igazolja magát, bejelentkezzen, fizessen, utazzon. Mindehhez elegendő, hogy a telefont érzékeljék a különböző rendszerek szenzorai. A fejlődés irányait jól mutatják a japán piac eseményei, ahol egy hónap alatt például ötmillió teljes zeneszámot töltöttek le a telefonokra, s már tavaly novemberben 30 millió további telefon volt olyan chippel forgalomban, amellyel alkalmas arra, hogy belépjen a szolgáltatások új világába, ahol például 7 millió üzlet készült már fel az újfajta telefonos fizetésre. Természetesen vannak mobiltelefonok FM rádióvevőkkel felszerelve, de sok közülük a televíziós adásokat is képes fogni, s GPS funkciói is vannak. Más készülékekben olyan gombot építettek be, amelyek megnyomásával gyerekek azonnali segítséget kérhetnek.

S bár Európában csak most kezdenek terjedni a 3G hálózatok, s Japánban is csak 2001 óta üzemel az említett lehetőségeket felvonultató technológia, a szigetországban már fejlesztik a negyedik generációs (4G) telefonrendszereket. A hosszútávú elképzelések szerint a szolgáltatások mindenütt jelen lesznek. Azaz a mobiltelefonokon keresztül gyakorlatilag folyamatosan kapcsolatban lehetünk a bennünket kiszolgáló intelligens számítógéprendszerekkel, amelyek integrálódnak a környezetünkkel. (A filmplakát például képes lesz arra, hogy az adott filmre egy nekünk megfelelő moziba jegyet adjon el nekünk.) Ez a fejlődési irány számos technikai, etikai és szociális kérdést vet fel, amelyeknek a megvitatása már el is kezdődött minden IT-irányultságú szervezetben és fórumon szerte Japánban.