Két angol egyetem felmérése is azt találta – írja a BBC –, hogy a jogvédett tartalmak letöltését nem tartják lopásnak az internetezők. A felmérés eredményei elszomorítják a játékfejlesztő ipar szereplőit, akiknek évente 2 milliárd fontnyi veszteséget okoznak így.

A brit kormány felkérésére született Fake Nation (hamis nemzedék) névre keresztelt felmérést Jo Bryce, a lancashire-i és Jason Rutter, a manchesteri egyetem kutatói vezényelték le. A felmérésben 2400 embert kérdeztek meg postán és interneten keresztül. Az így szerzett is tapasztalatokhoz tizenkét fókuszcsoportos beszélgetés eredményeit is csatolták. A kutatás homlokterében az állt, van-e és ha igen milyen hatással vannak az felhasználói attitűdökre a szoftver-, film- és zene- kalózok ellenes kampányok.

Az illegális leöltésekkel kapcsolatos kalózellenes kampányok a film és zeneiparnak okozott károkra fókuszáltak, háttérbe szorítva a játékok illegális letöltését. A kalózok megfékezésére még olyan üzeneteket is megfogalmaztak,hogy aki kalózkópiát vásárol a szervezett bűnözést támogatja. A mozikban vetített kalóz ellenes propaganda, magazinokban és napilapokban leközölt hirdetések, a felmérés szerint süket fülekre leltek.

„A vevők tisztában vannak a letöltés és másolás illegális voltával és annak ipari méreteivel, ennek ellenére hidegen hagyják őket a vállalatbirodalmak és a kormányok e témában feléjük küldött üzenetei” – vélekedik a kutatás egyik vezetője Jo Bryce pszichológus.

A kutatók eredményei szerint az emberek nem tesznek egyenlőséget egy játék letöltése és egy CD boltból való ellopása közé. „Az emberek elfogadhatónak tartják a letöltéseket, fájlcserét és a CD-másolást, és ezt nem látják nagy gazdasági vagy társadalmi problémának” – mondta Bryce.

Az emberek elkerülhetetlennek vélik ezeket a folyamatokat, s az új technológiák velejárójaként fogják fel. Nem meglepő módon a legtöbben azért töltenek le játékokat az internetről, mert ingyen hozzá tudnak jutni. Különösen népszerű a tinédzserek körében a letöltés, ezzel ugyanis több zsebpénzük marad más dolgokra. Bryce szerint a fiatalok „taktikai pénzköltők”, amit megspórolnak játékszoftveren és zenén, azt mozira, étteremre vagy partizásra költhetik.

Kezdetben a kalózkodás ellenes kampányok az illegálisan árusított CD-kre és DVD-kre fókuszáltak elsősorban, amelyeket az utcán árulták. A játékszoftver ipar érdekeit védő Elspa nevű brit szervezet az utcai árusok lebuktatására 40 tagú kalózellenes csoporttal dolgozik. Tavaly 538 razziából négy millió font értékű másolt játékot füleltek le, 67 szoftverkalózt leplezve le a szigetországban.

A Fake Nation felmérése szerint azonban ezek az erőfeszítések hiábavalóak, a legtöbb felhasználó ugyanis egyáltalán nem vesz szoftverhamisítótól másolt korongokat. Sokkal inkább környezetükből szerzik be az igényeiknek megfelelő zenét, filmet és játékokat, így fő forrásuk az iroda, iskola vagy a helyi kocsma.

A szélessáv elterjedésével a fájlcserélőkön keresztül a felhasználók közti közvetlen megosztás egyre nagyobb szerepet játszik a tartalmak cseréjében, ez pedig még inkább kiélezi a kereskedelmi érdekek és a felhasználói magatartások közti különbségeket.

Michael Rawlinson, az Elspa vezetője szerint azonban: „a szoftverkalózkodással kapcsolatos viselkedési minták megváltoztathatóak, ha a fogyasztók megértik a szoftvergyártás piaci mechanizmusait, ez azonban rengeteg pénzt és időt kíván”.