Kilövőállásban a Discovery © AP

Az amerikai fél csütörtökön közölte, hogy a Discovery űrsiklót a tervek szerint július 13-án indítják útjára, és két nappal később érkezik meg az ISS-hez. Ha valamilyen okból el kell halasztani a startot, úgy július 31-ig még nyitva áll az indítási ablak.

Az űrállomás két lakója, az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips kitakarította azt a hermetikus egységet, amelyhez majd a Discovery kapcsolódik. Ezt a kabint ugyanis az elmúlt két és fél évben az űrsiklókra kivetett repülési tilalom idején raktárként használták az ISS-en dolgozó űrhajósok. A 184 tonna tömegű űrállomást a héten a Progressz M-53 orosz teherűrhajó automata üzemmódban 2,3 kilométerrel megemelte, hogy az a legkedvezőbb pályamagasságon tudja fogadni az űrsiklót és a rajta utazó hét asztronautát.

Krikaljov és Phillips begyakorolták azt a műveletet is, amelyet nekik kell majd végrehajtaniuk a kikötés előtt. Ennek lényege az, hogy Eileen Collins, a Discovery női parancsnoka 180 méterre az űrállomástól hajójával egyfajta bukfencmanővert hajt végre. Ezután az űrsikló hasát mutatva elrepül az ISS fölött, miközben az orosz és az amerikai űrhajós a bázis Zvezda nevű orosz moduljából fényképezi a Discoverynek azt a részét, amely az űrrepülőgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy nem a Discovery hővédőburkolata.

Mindössze 90 másodpercük lesz arra, hogy részletesen lefotózzák az űrsiklót az orrától a tatjáig. Erre a nagy koncentrálást igénylő feladatra azért van szükség, hogy elkerüljék a 2003. február 1-jén a Columbia űrsiklóval történt tragédiát. Az indításkor ugyanis az űreszköz hatalmas külső üzemanyagtartályának egy szigetelődarabja leszakadt, és megsértette a baloldali szárny egy részét. Ez a visszatéréskor végzetesnek bizonyult; amikor ugyanis a Columbia belépett a Föld sűrű légkörébe, a résen keresztül az űrrepülőgép belsejébe forró levegő áramlott be. Ennek következtében a Columbia felrobbant, hét asztronauta halálát okozva.