szerző:
hvg.hu

A Science magazin 125. évfordulójának alkalmából cikksorozatot közöl, amelyben a tudomány és a technika legizgalmasabb kérdéseit boncolgatják. Ezekből a témákból szemezgettünk nyári sorozatunkhoz, amelynek legújabb darabja az üvegházhatás következményeit taglalja.

Ha pontos választ akarnak, a kutatóknak
a felhőket is meg kell ismerni
© hvg.hu
A tudósok tisztában vannak vele, hogy a Föld klímája melegedett az elmúlt időben és azt is tudják, hogy ezért a melegedésért nagyrészt az emberiség tehető felelőssé. De vajon mennyi a tűrőképessége a bolygónak, s mire számíthatunk az előttünk álló évtizedekben, évszázadokban? Minden attól függ, hogy a klímarendszer – a levegő, az óceánok, a jégtakaró, a kőzetlemezek és az ökoszisztéma - mennyire érzékenyen reagál az üvegházhatást okozó gázokra, amelyeket nagy mennyiségben bocsátunk ki nap mint nap. Az elmúlt huszonöt esztendőben a szakértők véleménye megoszlott a klíma érzékenységével kapcsolatban. Egyes tudósok azt állították, hogy a rendszer meglehetősen törékeny és ingatag, különösen ha egy-egy befolyásoló tényező – mint például a szén-dioxid – nagy mértékben szól bele a különböző folyamatokba. Más kutatók viszont úgy vélekedtek, hogy a Föld klímája meglehetősen toleráns az emberi beavatkozással szemben, s csak kis mértékű változásokat mutat a kifejezetten intenzív ráhatás ellenére.

A légkör érzékenységével kapcsolatos legfőbb probléma, hogy nehézkes közvetlen mérésekkel alátámasztani egyik vagy másik érvelést. Előbb-utóbb mindenképpen valamiféle modellt kell alkalmazni, s minden modellnek megvan a gyenge pontja, amely abból fakad, hogy bizonyos mértékben leegyszerűsíti a bolygó méretű klímarendszerben zajló kölcsönhatások eredményét. Ebből kifolyólag a kutatóknak csak közelítő adati vannak. Például: az üvegházhatást okozó szén-dioxid mennyiségének duplázódása – amelyről azt várják, hogy ebben az évszázadban bekövetkezik – az előrejelzések szerint csekélynek számító 1,5 Celsius-fok, illetve jelentősnek számító 4,5 Celsius-fok közötti mértékben növeli a bolygó hőmérsékletét. Ezek a két kezdetleges klímamodellen nyugvó értékek először 1979-ben jelentek meg, és azóta minden nagyobb tanulmányban szerepeltek.

A tudósok lassanként pontosítják a modelleket, és a jelenlegi alapján kijelenthető, hogy a változás inkább a magasabb érték felé hajlik majd. Egy teljesen új modellen alapuló megközelítés szerint - amely már figyelembe vesz olyan változó faktorokat is, mint például a felhők viselkedése – a várható hőmérsékletnövekedés mértéke 2,4 és 5,4 Celsius-fok között lesz, s a legvalószínűbb, hogy az üvegházhatást okozó gázok 3,2 Celsius-fokkal emelik majd a hőmérsékletet.

Akár a 9 fokot is elérheti a melegedés mértéke (Oldaltörés)

Nyugtalanító adat, de ne feledjük el, hogy még mindig csak egy modellről beszélünk. Hogy nézne ki egy ilyen kísérlet, ha a természetben hajtanák végre, bármiféle modell alkalmazása nélkül? A paleoklimatológusok erre a kérdésre keresik a választ, és azt vizsgálják, hogy milyen a légkört és az éghajlatot befolyásoló tényezők – mint például az üvegházhatást okozó gázok – alakították a Föld klímarendszerét a múltban, illetve hogy erre miként reagált az élővilág. Ez persze nem kínálhat megoldást a jelenlegi felmelegedés problémájára, azonban segíthet pontosítani az éghajlat érzékenységéről kialakított képet. A jelenlegi eredmények alapján elmondható, hogy a várható melegedés valóban 3 Celsius-fok környékére esik majd.

Sajnos kevés az esélye, hogy ennél kisebb változásról lehessen beszélni, s a kutatók szerint szinte kizárható, hogy 1,5 Celsius-foknál kisebb emelkedés áll előttünk. Ennél is aggasztóbb, hogy egyes szakemberek szerint mintegy 30 százaléknyi esély van arra, hogy a hőmérséklet emelkedése felülmúlja a felső határértékként definiált 4,5 Celsius-fokot, és akár a 9, sőt a 11 Celsius-fokot is elérheti. Mások a földtani múlt olyan időszakait hozzák fel példaként, amikor olyan szélsőséges felmelegedés történt, amelyet az éghajlati modellek segítségével eddig nem sikerült reprodukálni. Ez azt feltételezi, hogy egy olyan, ismeretlen tényező is szerepet játszhat a klímarendszerben, amelyet a modellek még nem tartalmaznak.

A klímakutatók előtt tehát komoly feladatok állnak. Behatóbb ismeretekre kell szert tenniük a különböző, a légkörben található természetes és mesterséges gázok, valamint a felhők terén, és a megszerzett tudást alkalmazniuk kell a modellekben. Emellett javítani kell a modellek megbízhatóságán is, hogy pontosabb képet kapjanak a különböző folyamatokról. Ebben a dinamikusan fejlődő számítástechnika lehet segítségükre. Emellett azonban nagyobb mennyiségű és pontosabb adatot kell összegyűjteniük a múltban történt klímaváltozásokról. Mindeközben pedig az egész világnak kiemelt figyelmet kell szentelnie a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásnak, ugyanis ha az emberiség nem kezdi el mihamarabb az alternatív, megújuló energiaforrások használatát, elkerülhetetlen lesz a légköri szén-dioxid mennyiségének megduplázódása.

Science

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tech

A klímaváltozás ötmilliárd ember éhhalálához vezethet

Hogyan hat majd a globális felmelegedés Földünk növény- és állatvilágára? Erre a kérdésre keresi a választ Bill Hare, a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatója, aki a klímaváltozás apokaliptikus vízióját vázolta fel.

hvg.hu Tech

Sivatagi klíma köszönthet be Magyarországon

Módosulnak az évszakok Magyarországon a klímaváltozás hatására, nyáron kevesebb, télen pedig az eddiginél több csapadék várható - jósolják a hazai kutatók. A megállíthatatlan globális felmelegedésnek gazdasági hatásai is vannak, főképp az energiafogyasztás és az egészségügyi ellátás terén. A következő 50 éven belül akár több mint 11°C-kal is emelkedhet Földünk átlaghőmérséklete.

HVG-könyvek

A klímaváltozás

A klímaváltozásÉbresztőBolti ár: 975 FtKiadónkon keresztül: 878 FtKiadónkon keresztül, HVG-klubkártyával: 780...

Társadalom

Üvegházhatás

Az eddigi legnagyobb budapesti kenderültetvény gondozásáért vették a múlt hét végén előzetes letartóztatásba Farkas Péter olimpiai bajnok birkózót. A rendőrök azt sejtik, az egykori élsportoló - aki a gyanú szerint családi vállalkozásban termesztett marihuánát - csak csavar a szervezett bűnözés gépezetében.

Társadalom

Klímaváltozás

Még nem igazán világos, hogy új nyelven a régi vonalat folytatja-e, avagy új eszményekre építve az eddigitől markánsan különböző szociáldemokrata politikát csinál a 2006-os választásokig a Gyurcsány-kormány. A produkció azonban, mint 1998 és 2002 között, most is egyszemélyes.

Hárman meghaltak a tűzben, miután tüntetők kifosztottak egy bevásárlóközpontot Chilében

Hárman meghaltak a tűzben, miután tüntetők kifosztottak egy bevásárlóközpontot Chilében

Öngyilkossági járvány: egyre kevésbé nagyvárosi deviancia

Öngyilkossági járvány: egyre kevésbé nagyvárosi deviancia

Bizarr összefügges lehet a légszennyezettség és a gyilkosságok száma között

Bizarr összefügges lehet a légszennyezettség és a gyilkosságok száma között

A fagyi visszanyal: már a szállodásoknak is fáj a sok üdülési jog

A fagyi visszanyal: már a szállodásoknak is fáj a sok üdülési jog

A Néppárt ismét megpróbálkozik a fideszes Hidvéghi Balázs jelölésével

A Néppárt ismét megpróbálkozik a fideszes Hidvéghi Balázs jelölésével

Két magyar városban egészségtelen, négyben kifogásolt a levegő minősége

Két magyar városban egészségtelen, négyben kifogásolt a levegő minősége