© AP

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei vasárnap arra jutottak, hogy a berendezéssel történt rendellenesség bosszantó ugyan - és a mérnökök pontosan most sem tudják, hogy valójában miért nem működött rendeltetésszerűen - de ez nem jelenthet túlságosan nagy kockázati tényezőt.

A Discoveryt a tervek szerint kedden, közép-európai idő szerint 16 óra 39 perckor indítják el a Nemzetközi Űrállomás felé. Ha a hónap végéig nem tudnák fellőni az űrsiklót, úgy legközelebb szeptember 9-én próbálkozhatnak ismét.

Az űrrepülő jelenleg a legidősebb ilyen szerkezet a NASA állományában. Szűzrepülése 1984. június 26-án lett volna, de avisszaszámlálást másodpercekkel az indulás előtt leállították egy szelep meghibásodása miatt, s ezért az űrsikéó első útja végül 1984. augusztus 30-án valósult meg.

A Nasa "igavonója" - harmadikként készült el az űrrepülőgépek sorában, s eddig 30 alkalommal járt a világűrben, vagyis jóval többször, mint az eredeti öt űrrepülő bármelyike. Kereken 242 napot töltött az űrben és nem egész 159 millió kilométert tett meg.

A Discovery űrsikló súlya külső tankjával együtt induláskor jó 2000 tonna, de ennek háromnegyedét teszi ki a repülés első nyolc és fél percében felhasznált üzemanyag súlya.

A Chalenger és a Columbia 1986-ban, illetve 2003-ben bekövetkezett katasztrófája után mindkét alkalommal a Discoveryt választották ki a baleset utáni első útra.