A kettétört Larsen jégtömb © AP

A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint a több mint 3000 négyzetkilométeres, 200 méter vastagságú Larsen jégtömb a kilencvenes években indult pusztulásnak. Először az északi része tűnt el, majd három évvel ezelőtt a középső régiója is darabokra tört.

Egy nemzetközi kutatócsoport  a Larsen tömb korábbi helyéhez közel 6 helyen vett mintát az üledékes jégből, hogy bebizonyítsák, az óriási jégdarab az elmúlt tízezer évben – az utolsó jégkorszak óta – érintetlenül állt. Éppen ezért a szakértők egyelőre értetlenül állnak azelőtt, hogy a Larsen összeomlása hamarabb következett be, mint amire a természetes körülmények mellett számítottak volna. A kutatók szerint a jégtömb pusztulása amiatt következett be, mert az már egy jó ideje vékonyodott. A feltételezések szerint a Larsen már hosszú ideje olvadt alulról, s a globális klímaváltozás miatt a felszíne is már egy ideje olvadásnak indult.

A jégtömb életét figyelemmel kísérő szakemberek szerint annak területe mindössze öt év alatt 5700 négyzetkilométerrel csökkent. A 2002-ben levált darab ennek közel a felét tette ki, ugyanis nagyjából akkora volt mint Luxemburg.

„Ahogy a jégtömbök egyre inkább tűnnek el, előretörnek az őket tápláló gleccserek” – nyilatkozta a New Zealand Heraldnak Robert Gilbert, az ontariói Queen’s University földrajzprofesszora, a Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője.

Ha semmi sem tartja vissza ezeket a gleccsereket, azok belenyomják a jéghegyeket az óceánokba. A gleccserek olvadásával pedig a tengerszint a napjainkban prognosztizált mértéknél tovább emelkedhet. Ez azt vonná maga után, hogy az alacsonyan fekvő területeket elönthetik az óceánok.

A tudósok jelenleg azt vizsgálják, hogy a Larsen jégtömb legdélebbre fekvő része, amely az Antarktisz leghidegebb régiójában található, megreped-e vagy sem.