szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kutyabarátok mostantól pótolhatják jobblétre szenderült négylábú kedvenceiket, dél-koreai tudósoknak ugyanis sikerült megoldani az kutyaklónozás cseppet sem könnyű kérdését.

Vu Szuk Huang  (Woo-Suk Hwang), a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora és csoportja a kiskutyát úgynevezett nukleáris transzferrel, azaz sejtmaganyag-átvitellel "hozták létre" - ugyanazzal a módszerrel, amelynek Dolly-bárány, a világ első klónozott emlőse köszönhette létét. Mint a NEWSru című orosz hírportálon olvasható, a lemásolni kívánt felnőtt egyed testi testsejtjeit, jelen esetben bőrsejtjeit megfosztják magjától. A magot a benne lévő örökítő-anyaggal együtt egy szintén magtalanított petesejtbe ültetik.

Sznuppi, pontosabban SNUppy, aki a nevében "alma matere", a Szöuli Nemzeti Egyetem  (Seoul National University) kezdőbetűit viseli, még április 24-én császármetszéssel született, ám a tudósok csak most jelentették be létezését. Az afgán agár kutyakölyköt egy sárga labrador "béranya" hordta ki. Születésekor testsúlya 530 gramm volt.

Sznuppinak egy másik anyától született "ikertestvére" is volt, ám az 550 grammal világra jött kiskutya mindössze huszonkét napot élt. A boncolás során a tüdőgyulladásban elhunyt állatnál semmiféle anatómiai elváltozást nem észleltek. A tudósok 1095 embriót ültettek be 123 "béranyának", míg végre megszületett a két kiskutya, a kísérlet hatékonysága tehát mindössze 1,6 százalékos. A kutatóknak mindenekelőtt az érett, megtermékenyítetlen petesejtek kinyerése okozott nehézséget.

Mint a dél-koreai tudósok hangsúlyozzák, nem házi kedvencek "előállítási" metodikáját akarták kidolgozni. A klónozott kutyák létrehozása kizárólag tudományos célokat szolgál: segítségükkel egy sor olyan betegség tanulmányozható, mint például a rák, vagy a cukorbaj, amelyben egyaránt szenvednek emberek és állatok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Emberi embriókat is klónozhat Dolly bárány "atyja"

Az első klónozott bárány megalkotója, Ian Wilmut professzor és csapata engedélyt kapott, hogy emberi embriók klónozásáról folytasson kísérleteket - számolt be a Sky News. Az engedély nagy lépést jelenthet a motoneuron betegség kutatásában, ám egyelőre pénzhiány miatt nem kezdhetik meg a klónozást.

Vélemények

A sejtklónozás dicsérete

Új lehetőségek nyíltak az emberi betegségek megismerésében és gyógyításában, miután egy dél-koreai kutatócsoportnak nemrég sikerült klónozott humán embriókból őssejteket kinyerni. Mivel a későbbiekben e sejtekből fejlődik ki az összes emberi szövet, laboratóriumi körülmények között rajtuk lehetne tanulmányozni a normális emberi fejlődést, azonosítani az örökölt betegségekkel kapcsolatos abnormitásokat, s idővel talán még azokra a kórokra is gyógyírt találnánk, amelyekre most nincs hatékony kezelés.