A CNN hírtelevízió beszámolója szerint, az eddig 1,7 millió dolláros közös finn-svéd programban résztvevő Skanska építőipari konszern szóvivője, Karin Petterson a projekt céljai között említette, hogy az autóalagutak kipufogógázt elnyelő betonból készüljenek.

Az eljárás lényege, hogy az építőanyagokhoz titánium-oxidot adagolnak, amely kémiai reakció során elbontja a nagyvárosi szmog legfontosabb alkotóelemeit, például a nitrogén-oxidokat, amelyek elsősorban légúti megbetegedéseket, tüdőkárosodást okoznak.

Hagyományos és öntisztuló (jobbra) ablak egy év használat után. Javuló tisztánlátás © Saint-Gobain Recherche

A titanium-oxid a természetes fényben is megtalálható ultraviola-sugarak hatására válik erős reagenssé. Egy 2003-as olaszországi kísérlet már alátámasztotta az eljárás előnyeit. Milánó egyik útját 7500 négyzetméter felületen környezetbarát aszfalttal borították, amelynek eredményeként, időjárástól függően, a nitrogén-oxid koncentrációja akár 60 százalékkal is csökkent. Egy hasonló francia próbálkozás pedig azt bizonyította, hogy a speciális cement felhasználásával épült házfalán 20-80 százalékkal kevesebb szennyezőanyag tapadt meg.

Hasonló elven alapuló öntisztuló üvegek és burkolatok már régóta vannak a piacon. Japánban számos épületet borít a fotokatalízist kiváltó burkolat – köztük a nevezetes tokiói Maronucsi-házat –, hogy csökkentse a szennyeződések lerakodását.

Az Európai Unió tavaly 2,27 milliárd eurót fordított az úgynevezett „okos" építőanyagok fejlesztésére. Ennek ellenére a legtöbb kutató egyelőre nem biztos abban, hogy a mindennapi használat során is annyira hatékonynak bizonyulnak majd a légtisztító építőanyagok, mint a kísérletekben.