Az agy belsejében lezajló folyamatokat vizsgálták az MRI-vel. © AP

A BBC tudósítása szerint a University College London és a Los Angeles-i University of California kutatói a kapott eredmények alapján meg tudták mondani, hogy a kísérleti alanyok milyen képet néznek, illetve milyen hangokat hallanak.

Az amerikai csapat szerint a tanulmány bizonyítja, hogy az agyszkennerek eredménye kapcsolatban állhat az agysejtek elektromos tevékenységével. A britek szerint a kísérletek eredményei alapján a jövőben lehetővé válik egy „gondolatolvasó” számítógép kifejlesztése, amelynek segítségével a lebénult emberek képesek lehetnek kommunikálni.

A Wellcome Trust által finanszírozott kísérlet során az alanyoknak két különböző képet mutattak egyszerre. A jobb szemük elé egy piros, a bal szemük elé egy kék csíkos mintát helyeztek. Egy speciális szemüveggel megoldották, hogy a két szem egymástól függetlenül csak a hozzárendelt mintát láthassa.

Ebben a helyzetben az agy ide-oda „kapcsol” a két kép között, úgy, hogy mindig csak az egyiket érzékeli. Egy kutatók eközben egy MRI készülék segítségével közben a látókéreg aktivitását figyelték. Megállapították, hogy akár a piros, akár a kék mintát nézték az alanyok, egymástól jelentősen eltérő agyhullám-mintákat lehet megfigyelni. A kutatók összegzése szerint az agyszkenner segítségével megbízhatóan meg lehetett állapítani, hogy a két kép közül éppen melyikre fókuszál a kísérletben résztvevő önkéntes.

A Science magazinban leközölt tanulmány ezt a teóriát vette alapul, melyet egy jóval hétköznapibb példával próbálták igazolni. A kísérlet során sebészeti úton elektródákat helyeztek két önkéntes hallókérgére, miközben egy klipet mutattak nekik a Clint Eastwood főszereplésével leforgatott „A jó, a rossz és a csúf” című westernből.

Az így kapott adatok segítségével pontosan meg tudták jósolni, hogy milyen jeleket látnak majd az MRI készüléken, amellyel 11 további jelentkezőt vizsgáltak, akiknek ugyanazt a klipet mutatták meg.

„Meg tudtuk különböztetni az egyes jeleneteket a többitől, s meg tudtuk különböztetni az egyes hangokat másoktól” – magyarázta a kutatást vezető Itzhak Fried, idegsebész professzor.

„A következő feladat egy a beszédfelismerő szoftverekhez hasonló számítógépes program kifejlesztése, amellyel azt vizsgálhatjuk, hogy mely agyterületek a legaktívabbak az egyes embereknél” – nyilatkozta a BBC-nek Dr. John-Dylan Haynes, a UCL Neurológiai Intézetének munkatársa.

Dr. Haynes szerint a kísérletek eredményei bebizonyították, hogy az MRI vizsgálatokkal valóban felderíthetőek bizonyos agyi működések, amelyeknek köze lehet az érzékeléshez, sőt akár a gondolkodáshoz is, azonban sok energiát fog igényelni egy „gondolatolvasó” gép kifejlesztése.

„Egyelőre csupán egy nagyon korlátozott készletből tudtuk megmondani, hogy nagy valószínűséggel mit látnak a kísérleti alanyok” – figyelmeztetett a szakember. „A technikai fejlődés azonban lehetővé teszi majd, hogy egy idő után akár egy baseball sapkába is bele lehessen zsúfolni a szükséges eszközöket. Ez igen hasznos lenne a később a mindennapi alkalmazás során.”

„A kutatásunk egy apró, ám annál fontosabb lépés egy olyan gép kifejlesztése felé, amely másodpercről-másodpercre tudja követni egy ember tudatának a változásait” – tette hozzá. „Ez a felfedezés olyan eszközök megjelenéséhez vezethet, amelyek segítségével a mozgásképtelen emberek csupán az agyi aktivitásuk segítségével kommunikálhatnának. Ettől azonban egyelőre még igen messze vagyunk.”

„Annyit már tudunk, hogy egyes agyterületek arcok, illetve épületek látványától aktivizálódnak” –tette hozzá Dr. Fried.  „A felfedezésünk szerint nincs szükségesünk hangsúlyozottan eltérő ingerekre, ahhoz, hogy megmondjuk, mitől aktivizálódnak az agy egyes területei.”