szerző:
hvg.hu

Az Egyesült Államokban sikeresen befejezték a mindezidáig talán legfuturisztikusabb fegyver, a DD(X) romboló kompozitanyagokból épülő fedélzeti építményeinek tesztjeit. A 100 milliárd dolláros költségvetésű projekt során 2020-ig soha nem látott csapáserőt hordozó romboló- és cirkálóflotta épül.

Csak összehasonlításképpen: a 100 ezer tonna vízkiszorítású Ronald Reagan repülőgép-hordozó, az eddig épült egyik legnagyobb és legbonyolultabb hadihajó 1994-es árakon 4,3 milliárd dollárba került. A mellette eltörpülő 12 ezer tonás DD(X) romboló költsége pedig meghaladhatja akár a 3 milliárd dollárt is.

A DD(X) romboló. Csendes és halálos
© DD(X) National Team
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 2001 novemberében jelentette be a DD21 programot, amely a Future Surface Combatant (kb. a jövő felszíni hadihajója) létrehozására irányult. Később ezt a programot felülvizsgálták, s DD(X) névre keresztelték át, amely már nem egy hajóosztály, hanem egy egész új hadihajócsalád kifejlesztését szolgálja. A tervezés vezetésére egy meghívásos pályázaton 2002 áprilisában a Northrop Grumman Ship Systems kapott megbízást. A program megvalósításából azonban több hadiipari óriásvállalat is kiveszi a részét. A rendszerintegrátori szerepet például a Raytheon Systems kapta, a tervezési és tesztmunkálatokért pedig a General Dynamics egyik leányvállalata, a Bath Iron Works a felelős. De alvállalkozóként közreműködik a Lockheed Martin, a United Defense Limited Partnership (UDLP) és a Boeing is. A program jelenleg három hajóosztály kifejlesztését tartalmazza. Az egyik az eredeti DD21-ben megcélzott (most már) DD(X) jelű romboló, a másik, egy a rombolóhoz nagyon hasonló filozófiával és megjelenéssel épülő cirkáló, a CG(X), s végül kifejlesztenek egy elsősorban partközeli műveletekre alkalmas kisebb, LCS kódnevű hajót is. Talán éppen ez utóbbiak lépnek először szolgálatba. Annyi bizonyos, hogy 2004 májusában bejelentették, hogy a Lockheed Martin, a General Dynamics Bath Iron Works is két-két LCS-t épít 2007-2009-re. Összesen körülbelül 60 darab ilyen lopakodó technológiát alkalmazó, s ennek megfelelően mai szemmel bizarr megjelenésű hajót rendelnek majd a védelmi költségvetésből.

Három hajóosztály épül (Oldaltörés)

A Northrop Grumman viszont már az idén befejezi a DD(X) rendszertervezését és várhatóan 11 különböző fejlesztői modellt jelent be. Ezek mindegyike olyan (többnyire forradalmian) új technológiák felhasználásával épül, mint az AGS (advanced gun system) fegyverrendszer, az integrált energia-ellátórendszer, a kompozit fedélzeti felépítmények, a vertikális külső indítórendszer, az integrált szonár rendszer (benne a vontatott és a nagyfrekvenciás aktív szonárral) és a kettős hullámhosszú radar egység, amely minden közeledő tárgyat, még a kisméretű rakétákat is időben képes felfedezni. A DD(X) tesztplatformjaként egy a szolgálatból való kivonásra ítélt Spruance osztályú romboló, a SS Arthur W. Radford szolgál majd. Az amerikai haditengerészet arra számít, hogy az építési szerződéseket még az idén megköthetik, s 2013-ig legalább 12 új DD(X) romboló szolgálatba állhat.

A tervek szerint ebből a többféle feladat ellátására is alkalmas rombolóból öszesen 32 darabot építenek majd, s teljesen leváltják vele az Oliver Hazard Perry (FFG 7) osztályú fregattokat és a már említett Spruance osztályú (DD 963) romolókat 2012-től kezdődően. A DD(X)-ek szemben a korábbi generációkhoz tartozó rombolókkal, nem csak mélyvízi manőverekre képesek, hanem a szárazföldi harcok támogatására is, de hagyományos rombolófeladatok ellátását is rábízhatják levegőből, vízfelszínen és tenger alatt támadó ellenséggel szemben egyaránt. A nagyjából 183 méter hosszú és 24 méter széles DD(X) vízkiszorítása 12000–14000 tonna körül lesz, s 30 csomós (kb. 54 km/h) sebességgel haladhat. Egyelőre nem határozták meg, hogy a DD(X)-en hányan teljesítenek majd szolgálatot. Az eredeti DD-21 tervben 95 fővel számoltak, beleértve a helikoptereket kiszolgáló embereket is. Összehasonlítva az Oliver Hazard Perry osztályú fregattokon 200, a Spruance osztályú rombolókon 330 fős a személyzet.

Úgy képes lopakodni, mint egy tengeralattjáró (Oldaltörés)

A DD(X) megjelenése meglehetősen különös lesz a mai rombolókhoz viszonyítva. Inkább tengeralattjárónak tűnik majd első pillantásra, amelynek a fedélzete alig emelkedik a hullámok fölé, ami eleve jelentősen lecsökkenti a radarhullámok visszaverődését. A felépítménnyel szemben pedig azt a követelményt állították, hogy árnyékolja le a radar és infravörös jelek visszaverődését. Emiatt a felépítmény egy teljes egészében kompozitanyagokból épített úgynevezett szuperszerkezet, amelynek passzív képességeit kiegészítik a radar és az infravörös sugárzást szétszóró aktív eszközökkel, más, a hajótestről való sugár-visszaverődést akadályozó eszközökkel, és például a hajómotorok által keltett különféle zajok eltitkolására alkalmas eszközökkel. A hajó, amelynek az energiát egy Rolls-Royce gázturbina szolgáltatja, de elektromotorok hajtják meg, úgy lopakodik, akárcsak egy tengeralattjáró, hiszen a tökéletesen csendes teljesen elektromos hajtásra is szinte azonnal átállhat.

A Harris Corporation fejleszti azt az integrált adatforgalmi rendszert, amely a hajón folyó mindenféle kommunikációért felelős. A hajó tulajdonképpen egy egész antennarendszer segítségével vezeték nélkül küldi az üzeneteket irányzott adatsugárnyalábokban. Így minden antenna nyolc terminált képes kiszolgálni a környezetében. Az informatikai rendszereket egy napokban bejelentett megbízás alapján az IBM fogja szállítani. Fegyverzetét tekintve két DD(X) felér egy egész 155 milliméteres tarackokkal felszerelt 640 embert számláló 138 nehézjárművel mozgó tüzérezreddel. A hajó „hagyományos” fegyverzetét az úgynevezett AGS (Advanced Gun Systems) rendszer jelenti, amelynek középpontjában két darab 155 milliméteres hajóágyú áll. Ezzel azonban vége is van a korábbi technológiákhoz való hasonlóságnak. Először is az AGS találati pontossága távoli célpontok esetében sem csökken, s 100 mérföld távolságig (kb. 180 kilométer) speciálisan kialakított hosszú röppályára tervezett lövedékei képesek leküzdeni a kijelölt célpontokat. Az ágyúk akár egymást követő sorozatokban is képesek kilőni a 24 font (kb. 12 kilogramm) tömegű robbanófejjel ellátott lövedékeket. A személyzet hatszáz vagy még több lövedéket is betárazhat előre, s percenként a vízhűtésnek köszönhetően az ágyúk egyenként akár tíz lövést is leadhatnak. A sorozatokat ugyan arra a célpontra is irányozhatják, méghozzá különböző pályagörbéket választva, így a lövedékek akár párhuzamosan is mérhetnek csapást. Ezt a módszert azonban csak 75 mérföldes (120 kilométer) távolságon belül vehetik igénybe.

Egy egész tüzérezredet képes helyettesíteni (Oldaltörés)

A hajót felszerelik különböző (elsősorban Tomahawk, Sea Sparrow és új fejlesztésű speciálisan földi célpontok támadásra alkalmas) rakéták indítására szolgáló modulokkal is. Összesen 128 indítócellát helyeznek majd el a DD(X)-en. Bár új indításellenőrző és célravezető rendszereket is alkalmaznak, de az igazi újdonságot az szolgáltatja, hogy az indítóállványokat nem a hajótest közepén helyezik el egy blokkban, hanem a hajóra kívülről rögzítik fel őket. Ezzel ugyanis elérhető, hogy egyetlen szerencsétlen találat hatására a romboló ne válhasson harcképtelenné, vagy ne robbanhasson fel. Emellett az MK 41-es torpedók indítóállásait is a hajón kívül helyezik el szintén biztonsági megfontolásokból, mert így még a beragadt torpedók esetleges felrobbanása által okozott károktól sem kell tartani. (Mellesleg ilyesmitől 2000 indítás után szerzett tapasztalatok alapján sem kellene tartani, mert a torpedók mindig sikeresen elhagyták a kivető-csöveket.)

A tűzvezetésről természetesen műholdas technológiák felhasználásával gondoskodnak. Továbbá a hajó fedélzetéről két helikopter is indítható a harci feladatok segítésére vagy végrehajtására.

Futurisztikus fegyverek arzenálja (Oldaltörés)

A DD(X) legfélelmetesebb fegyverei azonban azok a sci-fi-be illő szerkezetek, amelyek majd csak a projekt második felében fognak megjelenni a hajókon. Ezek az úgynevezett változó intenzitású fegyverek, amelyek a kezelők szándéka szerint képesek sérüléseket okozni egy hajónak, de teljesen le is rombolhatják őket. Magyarán ugyanazzal a fegyverrel lehet erőteljesebb vagy gyengébb intenzitású támadást is indítani. Ide tartoznak a precíz célzást segítő lézeres berendezések, a hatalmas erejű mikrohullámú energiaágyúk és az elektromagnetikus sínágyú. Amely úgy működik, mint egy síkba kiterített villanymotor, s a lövedéket 0,2 másodperc alatt ötszörös hangsebességre gyorsítva, 250 mérföldes (450 kilométer) távolságra képes célba juttatni.

A közeli jövő fegyvereiről folytatjuk beszámolónkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

A G8 "fegyverekkel önti el" a fejlődő országokat

A fejlődő térség szegénységének csökkentésére, stabilitásának megteremtésére és emberi jogi helyzetének javítására tett saját vállalásaikat ássák alá a leggazdagabb országok azzal, hogy "felelőtlen módon" fegyvereket exportálnak a világ legszegényebb, konfliktusoktól leginkább sújtott országaiba - áll az Amnesty International szerdán Londonban kiadott jelentésében.

Világ

Fokozódó fegyverkezés

Hatodik éve folyamatosan nőnek világszerte a hadi kiadások - állítja a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet legújabb jelentésében. Az élen továbbra is az USA áll, ám a hagyományos fegyverzetek kereskedelmében Oroszország vette át tőle a vezető szerepet.

Hat ellenzéki párt és két civil szervezet is összefog Nyíregyházán a közös jelöltekért

Hat ellenzéki párt és két civil szervezet is összefog Nyíregyházán a közös jelöltekért

Pártoló tagok kaptak rendhagyó tárlatvezetést a HVG címlapkiállításon - videó

Pártoló tagok kaptak rendhagyó tárlatvezetést a HVG címlapkiállításon - videó

Nem száll többé vízre a Hableány

Nem száll többé vízre a Hableány

Baleset történt az M1-esen, lezárták a Budapestről kifelé vezető oldalt

Baleset történt az M1-esen, lezárták a Budapestről kifelé vezető oldalt

Rabszolgasors: hét évet kapott a gádorosi csicskáztató

Rabszolgasors: hét évet kapott a gádorosi csicskáztató

Ütközés a CERN-ben: nincs szükségük a Microsoftra

Ütközés a CERN-ben: nincs szükségük a Microsoftra