szerző:
Infinit
Tetszett a cikk?

Az Egyesült Államokban a következő öt év során 7,5 millió dollárral támogatják azt a programot, amelynek célja az elektronikus szavazási rendszerek megbízhatóságának növelése és az irántuk érzett állampolgári bizalom fokozása.

ACCURATE, azaz A Center for Correct, Usable, Reliable, Auditable, and Transparent Elections (Központ a Hibátlan, Elérhető, Megbízható, Ellenőrizhető és Átlátható Választásokért) a neve annak a komoly kutatási kezdeményezésnek, amelyet a National Science Foundation (NSF) jelentős összeggel támogat majd az elkövetkező esztendőkben. A kutatás központja a Johns Hopkins Egyetemen lesz, ám a csapat tagjai további öt intézmény (a Rice, a Stanford, a California-Berkeley és az iowa-i egyetem, valamint az SRI International) szakemberei közül kerülnek ki.

Nem csak különböző egyetemekről, de különböző tudományterületekről is érkeznek a tudósok, hiszen egy multidiszciplináris kutatásról van szó, amelynek keretében a lehető legtöbb irányból próbálják elérni, hogy a jövőben az e-szavazás hibátlanul és megbízhatóan működjék. A kezdeményezés vezetésére az elektronikus voksolás egyik jelentős kritikusaként ismert Avi Rubint, a Johns Hopkins Egyetem professzorát kérték fel.

A csapat egyes tagjai a technológiai kérdésekre összpontosítanak majd: a hardverre, a programozásra és az azonosítás-titkosítás problémáira. Mások a jogi, törvényhozási hátteret érintő változások szükségességét vizsgálják meg; illetve elemezni fogják a dolog emberi oldalát is, például, hogy milyen hatása van annak, hogy a választópolgároknak hirtelen más körülmények között is lehetővé válik szavazni.

Az NSF 2005-ös, 36 millió dolláros költségvetésű Cyber Trust programja keretében zajló kutatás szükségességét azzal indokolják, hogy az Egyesült Államokban jelenleg a választási rendszerhez kapcsolódó technológia eddigi legjelentősebb változása zajlik, hiszen a szavazógépek használatának aránya hamarosan a sokszorosára fog növekedni.

Rubin szerint az ország túl korán kezdett élni az e-voksolás lehetőségével, amikor a szükséges technológiát még nem fejlesztették tökéletesre. Szerinte az általa vezetett kutatócsoport megváltoztathatja e helyzetet. Nagy lehetőség kapujában állnak, hiszen átütő kutatási sikereket érhetnek el, és közben mellékesen hozzájárulhatnak a demokrácia fejlődéséhez is.

Az új központ együtt fog működni a nyílt szabványokat használó szavazási technológiákat népszerűsítő Open Voting Consortiummal; és közben a kutatás során ügyelni fog arra is, hogy a majdan létrejövő rendszerek hozzáférhetőek legyenek mindenki számára, számítógépes ismerettől, egészségi állapottól, gazdasági helyzettől, nyelvtudástól, stb. függetlenül. A csoport tagjai biztosak abban, hogy a - természetesen nyilvánosságra kerülő - eredményeiket sikeresen lehet majd hasznosítani az e-szavazás új szabványainak, technológiai megoldásainak, jogi, politikai hátterének kialakításakor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sorkövető Itthon

Népszavazás: a népfelség elve a gyakorlatban

Szemlédi András nagybátyja, Kiss Géza nyugdíjas matematikatanár 1957 márciusa, a sorsjáték bevezetése óta minden héten két szelvénnyel lottózik. Számításaival bizonyítja, bizonyosan kellett lennie legalább egy öttalálatosának. Kiss ezért az utóbbi húsz év sorshúzásainak ellenőrzését kéri a bíróságtól.

MTI Itthon

A Fidesz szimpátiaszavazásán Mádl a befutó

Tovább nőtt Mádl Ferenc előnye azon a szimpátiaszavazáson, amit a Fidesz szervezett a köztársasági elnök jelölés alkalmából. A szavazatokat hétfőig számolják össze, és utána mondja meg a párt, hogy kit jelölnek majd a parlamentben. Mádl már korábban jelezte, hogy nem készül újabb ciklusra.

MTI Itthon

ORTT: Hajós András nem tette nevetségessé a népszavazást

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága elutasította Balogh László független országgyűlési képviselő azon panaszát, amely szerint a Magyar Televízió 2004. december 5-én sugárzott A szólás szabadsága című műsorában a tudósító magatartásával nevetségessé tette a népszavazás intézményét.

Itthon

A magyarok többsége nem akar népszavazást

Bár a magyarok 70 százaléka tud róla, hogy megszületett az európai alkotmánytervezet, de mindössze 38 százalékuk van tisztában azzal, hogy ezt a magyar országgyűlés már el is fogadta. A francia és holland népszavazásról a megkérdezettek közel kétharmada hallott, és a népszavazás végeredményével is tisztában van a többség. A magyarok nagy része helyesli, hogy Magyarországon az országgyűlés döntött a kérdésben.