Az egyes kutatók szerint emberre is átterjedő betegség kimutatása eddig csak post mortem, vagyis a fertőzött állat elpusztulása után volt lehetséges: a vér-teszttel most lehetőség nyílik az állatok leölése nélküli vizsgálatra, s az állati eredetű orvosi készítmények is biztonságosabbá tehetők. A teszt jelen formájában még több napot vesz igénybe, széleskörű alkalmazásához még további kutatásokra van szükség.

A kergemarhakórt, más néven szivacsos agyvelőgyulladást (Bovine Spongiform Encephalitis - BSE) kórosan torzult prion-fehérjék okozák. Embereknél is diagnosztizáltak hasonlót, ez az úgynevezett Creutzfeldt-Jacob kór, s beszélnek állatról emberre átterjedő betegségről (Transferable Spongiform Encephalitis – TSE) is.

Claudio Soto és munkatársai tisztában voltak vele, hogy a véráramban sokkal kevesebb kóros prion fehérje van, mint a megbetegedett agyban, ezért új módszert kell használniuk. Egy általuk négy évvel ezelőtt feltalált, és azóta folyamatosan tökéletesített technológia segítségével tízmilliószorosára növelték a kóros fehérje mennyiségét, és ez már detektálhatóvá vált. Az eljárás hanghullámok segítségével gyorsítja fel a betegség folyamán lassan végbemenő folyamatot, aminek során a prionok a vérhez hozzáadott normális fehérjéket fertőzővé torzítják. A kapott felerősített minta vizsgálatához már elég érzékenyek a hagyományos BSE-tesztek.

A kutatók 18 prionnal fertőzött hörcsög vérét vizsgálták a PMCA technológiával. A hörcsögöket kerge birkától származó agyszövettel fertőzték meg, és megvárták, míg a klinikai tünetek jelentkeznek rajtuk. A 18 hörcsögből 16 vérében megtalálták a kóros prionokat. A 12 egészséges hörcsögnél viszont a vérvizsgálat negatív eredményt hozott.

Most emberi vérminták vizsgálatára készülnek. Az 1992-es Nagy-Britanniai BSE járvány valószínűleg embermilliókat tett ki fertőzésveszélynek, s bár eddig világszerte csak 180 ember halt meg Creutzfeld-Jacob kórban, jelenleg sejteni sem lehet, hányan hordozzák magukban a betegséget, mivel annak kifejlődése 40 évig is eltarthat.