A Michigan Egyetem kutatója George Kling arról számolt be a New Scientist című tudományos folyóiratban, hogy sürgős beavatkozás nélkül megismétlődhet az a tragédia, amikor 1980-ban a Nyos és a Monoun tavak mélyéről feltörő hatalmas mennyiségű széndioxid megölt 1800 embert.

A mélyben a gáz vulkáni tevékenység következtében gyülemlik fel mielőtt egyetlen hatalmas lökéssel a felszínre törne. E jelenség megakadályozására egy szellőztetőcsövet vezettek le a Nyos tó aljára 2001-ben és egy másikat a Monoun tóba 2003-ban, amivel elvileg a gázkoncentráció veszélytelen szinten tartható. De 12 év mérési adataira támaszkodva Kling és munkatársai arra jöttek rá, hogy a jelenlegi megoldással nem sikerült megelőzni egy újabb gázfeltörést, a csövek ugyanis nem dolgoznak elég hatékonyan, s emiatt a tavak ismét feltelnek gázzal. A mérések szerint a jelenlegi eszközök csak a képződő gáz tíz százalékát képesek kiszellőztetni, azaz a katasztrófa ezzel csak elodázható, de nem előzhető meg. A kutatók számításai azonban arra vallanak, hogy akár csak egyetlen új cső lebocsátása is elháríthatja a veszélyt. Tavanként két csővel ugyanis a gáz akár 75-99 százaléka is eltávolíthatnák 2010-ig, ezzel sok ezer ember életét megmentve a hirtelen és kivédhetetlen haláltól.