A madárinfluenza lehet a következő spanyolnátha? © sxc.hu

A BBC értesülései szerint amerikai tudósok felfedezték, hogy az 1918-as vírus genetikai mutációi hasonlítanak az Ázsiában jelenleg észlelt madárinfluenzáéval. A Nature-ben megjelent cikk szerzői szerint a kutatás felhívja a figyelmet az ázsiai kórokozó veszélyeire.

A Science magazin is közölt egy írást, amelyben beszámolnak arról, hogy egy másik amerikai kutatócsoport kísérleti egerekben sikeresen létrehozta az 1918-as vírust, amelyet az amerikai Járványvédelmi és Megelőzési Központban (US Centers for Disease Control and Prevention (US CDC)) őriznek, szigorú biztonsági intézkedések mellett.

Az újonnan létrehozott kórokozó segítségével a kutatók szeretnék jobban megismerni a vírus azon biológiai eszközeit, amelyek lehetővé tették, hogy ennyire hatékonyan és gyorsan terjedjen. A vírust az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetének kutatói hozták létre.

Az 1918-as járvány áldozatainak maradványain dolgozva a kutatók képesek voltak a vírus teljes genetikai anyagát azonosítani. Felfedezték, hogy a kórokozó olyan elemeket tartalmazott, amelyeket a XX. század elején aligha tudtak volna azonosítani – emiatt törhetett ki a világméretű járvány.

A vírus genetikai kódjának utolsó három darabjában a kutatók olyan mutációkra bukkantak, amelyek ijesztő hasonlóságot mutatnak azon influenza vírusokkal, amelyeket eddig kizárólag madaraknál azonosítottak. Az Ázsiában feltűnt, az emberre is veszélyes H5N1 vírustörzs is ezek közé tartozik. A madárinfluenzának is nevezett kór eddig legalább 65 ember életét követelte.
Szakértők véleménye szerint csupán idő kérdése, amíg a H5N1-nek kialakul egy hasonlóan fertőző törzse, – vélhetőleg azután, hogy egyesül az emberi influenza vírussal – amely egy újabb világjárvány kitöréséhez vezethet.

Az amerikai kutatók által azonosított mutációkat éppen a vírus azon génjeiben találták, amelyek a vírus szaporodását szabályozzák a gazdasejtekben. Az elmélet szerint ezen a mutációk segítségével tudott a spanyolnátha vírusa hatékonyan és gyorsan szaporodni. A H5N1 egyelőre csupán néhányat tartalmaz a fellelt mutációkból. Ez azonban elég lehet ahhoz, hogy a vírus fertőzési hatékonysága megnövekedjen.

A kutatók szerint a XX. század két másik nagy influenzajárványa – az 1957-es és az 1968-as – emberi vírusokból alakult ki, amelyek két vagy három kulcsfontosságú génre tettek szert bizonyos madarakat fertőző vírustörzsekből. Ezzel szemben a spanyolnátha vírus teljes mértékben egyfajta madárinfluenza volt, amely adaptálódott az emberi szervezetre is.

„Az 1918-as vírus feltérképezésével megfejtettük annak néhány titkát, amelyek segítségével hatékonyabban megjósolhatjuk a következő nagy járvány kitörését és felkészülhetünk rá” – nyilatkozta a BBC-nek Julie Gerberding a US CDC igazgatója.

„Annak megállapítása, hogy az influenzavírusok többféle úton válhatnak fertőzővé, lehetővé teszi, hogy megfelelően fókuszáljuk a figyelmünket, s a megelőzésre tett erőfeszítéseket” – tette hozzá Dr. Jeffery Taubenberger, a Nature-ben megjelent tanulmányt készítő kutatócsapat vezetője.

John Oxford, a londoni Queen Mary College virológus professzora szerint a felvetés, mely szerint a vírus képes a normál influenzával való egyesülés nélkül átterjedhet az emberre, még veszélyesebbé teszi a H5N1-et.

„A tanulmányok kifejezetten riasztóak, s azt jelentik, hogy a madárinfluenzát sokkal komolyabban kell vennünk, mint eddig” – mondta Oxford professzor.