A londoni székhelyű Point Topic 2005 második negyedévet áttekintő összefoglalójából kiderül, hogy a világon jelenleg 176 millió szélessávú előfizető van, és ez 16 százalékkal több az előző év elején mért 151 milliónál (az első negyedév végén az intézet 164 millió felhasználót tartott számon, az idei év első két negyedéve tehát nagyjából azonos növekedést produkált).

A félév során összesen 24,3 millió új broadband-kapcsolatot létesítettek, ami szinte hajszálra megegyezik az előző év hasonló időszakában mért értékkel (24,2 millió). A jelentés megállapítja, hogy azokban az országokban, ahol magas a szélessáv aránya, folyamatosan lassul a növekedés, és ezt nem, vagy csak éppen hogy ellensúlyozza a máshol tapasztalható gyors fejlődés.

A technológiák között a DSL 65 százalékos részesedést szerzett, míg a többire (beleértve a kábeles kapcsolatokat is) összesen 35 százalék jutott. A félév a során a DSL bővülése is nagyobb volt (18 százalék az egyéb technológiák 12 százalékával szemben). A jelentés külön megemlékezik Chiléről, ahol egyedülálló módon a vezeték nélküli helyi hálózatok szép lassan kiszorítják a DSL megoldást. Chilén kívül a világ nagyobb részén leginkább elterjedt megoldást csak Japánban, Dél-Koreában és Oroszországban tudták megszorítani az alternatív lehetőségek az elmúlt hónapokban.

Ez azonban csalóka összes előfizetőt tartalmazó ranglistára tekintve, hiszen ezt jelentősen befolyásolja az országok lakossága. Az élmezőnyben nem történt komoly változás az elmúlt három hónap során: az Egyesült Államok vezet (38,2 millió) Kína (30,8) és Japán (20,7) előtt. Dél-Korea, Franciaország és Nagy-Britannia a további sorrend. Itt történt az első helycsere az előző negyedévhez képest: Németország veszített egy pozíciót a britek ellenében. Kanada és Olaszország változatlanul a 8., illetve 9. helyen tanyázik, míg a Top10-et ezúttal Spanyolország zárja, kiütve Tajvant a listáról.

Ha a növekedést százalékosan nézzük (mégpedig csak azokat az országokat figyelembe véve, ahol az előfizetők száma meghaladja a százezret), Törökország áll az élen, mögötte Argentína és India következik. Ezen a listán közép-kelet európai országgal is találkozunk, Csehország a negyedik, Lengyelország a hatodik helyet tudhatja magáénak. Vannak tehát régiónkban olyan országok, amelyek igyekeznek ledolgozni lemaradásukat.

Ha a száz főre eső szélessávú előfizetéseket nézzük, a következőképpen alakul az első tíz: Dél-Korea, Hong-Kong, Hollandia, Dánia, Svájc, Kanada, Norvégia, Tajvan, Finnország, Belgium. A hasonló lista száz háztartásra vetítve már némiképp másként alakul: Dél-Korea, Hong-Kong, Izrael, Tajvan, Szingapúr, Kanada, Hollandia, Svájc, Dánia, Japán.

Összességében a számokból kiolvasható, hogy a szélessávú fejlődés terén lassú kiegyenlítődés megy végbe a világban, ahol lassan Európa veszi át a vezető szerepet, részben az eddig vezető országok telítődése miatt.

Oroszország és India – főleg a nemrégiben indult központi programoknak köszönhetően – elkezdte a felzárkózást, de figyelemre méltó Brazília teljesítménye is.

A Point Topicnak a növekedési ütem lassulásáról szóló megállapítását erősíti – legalábbis az Egyesült Államokban – a Pew Internet & American Life Project legújabb jelentése. A Pew szerint az otthonról internetező amerikaiak 53 százalékának van szélessávú kapcsolata. Ez a szám ugyan 3 pontos emelkedést jelent 2005 első öt hónapjában, de ez a növekedés statisztikai értelemben nem szignifikáns, és ami fontosabb, az előző év hasonló periódusához képest csökkenő ütemet is jelent (akkor 20 százalékkal bővült az otthoni szélessávú kapcsolatok részaránya, s így 35-ről 42 százalékra emelkedett).

A projekt kutatói által a Telecommunications Policy Research konferencián bemutatott eredmények szerint a növekedési ütem a jövőben tovább lassul majd. A folyamat mozgatórugóit keresve kiderült, hogy a jelenlegi betárcsázós felhasználók között sokkal kisebb az igény a nagyobb sávszélességre, s mivel az új felhasználók bekapcsolódása egyenletesnek mondható, így az eddig tapasztalt növekedési ütem a jövőben már nem lesz fenntartható.

A Pew kutatási igazgatója, John B. Horrigan szerint a 2002-es adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy a dial-up kapcsolatot használók között ma jóval kevesebb úgynevezett „heavy usert” találunk, azaz olyanokat, akik sok időt töltenek a világhálón, nagy adatforgalmat bonyolítanak le, s ezért alapvetően vágynak a gyorsabb kapcsolatra. Sokan közülük már váltottak a szükségleteiknek megfelelő szélessávra, így sokkal kevesebben érdeklődnek a gyorsabb tempó után.

A szakember hozzátette: a jelenleg betárcsázós internetet használók idősebbek, kevésbé iskolázottak és alacsonyabb jövedelműek az átlagnál, ez pedig alacsonyabb online aktivitást is jelent. Horrigan szerint – az új netezők csökkenő számát figyelembe véve – nincs esély arra, hogy a jövőben az eddig tapasztalt növekedés új felhasználói bázisa kialakuljon.