szerző:
MTI

A Pyrococcus furiosus elnevezésű, mélytengeri vulkanikus források hőforrásokban élő baktérium lehet a marsi élet ősanyja, ha a Földről származó, genetikailag módosított, extrém körülményeket is elviselő növényekkel népesítik be a Marsot - vélik amerikai tudósok.

Hamarosan zöld lesz a vörös bolygó?
© AP
A Pyrococcus furiosus abban különbözik a legtöbb élőlénytől, hogy noha magas hőmérsékletű környezetben él, anyagcseréje akkor sem változik, amikor néha jeges vizekre sodródik, márpedig éppen erre van szükség akkor, ha földi növényekkel akarják betelepíteni az igen zord környezetet biztosító Marsot.

A majdani telepeseknek oxigénre, széndioxid megkötésre és élelmiszerre lesz szüksége. Bár mindez műszaki eszközökkel is biztosítható, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) távlati fejlesztési intézete (NASA Institute for Advanced Concepts - NIAC) fantáziát lát a gondolatban, hogy genetikailag módosított földi eredetű növényekkel olcsóbban elérhető mindez, s úgy döntött, tovább finanszírozza az Észak-Karolinai Egyetemen biológiai kutatásokat folytató Wendy Boss és Amy Grunden ez irányú kutatómunkáját - tájékoztatott a The New Scientist SPACE című angol tudományos folyóirat.

Mielőtt hozzá lehetne látni a marsi szántáshoz, vetéshez és faültetéshez, a genetikusoknak a különösen kemény marsi éghajlat mellet is életben maradó növényeket kell kifejleszteni. A Marson ugyanis szinte egyáltalán nincs nedvesség, nagyon alacsonyra süllyed a hőmérséklet, és igen magas az ibolyán túli sugárzás is, mivel a bolygónak nincs magnetoszférája és ózonrétege. A Föld enyhe éghajlatához szokott növények az időjárás éles változására nagymennyiségű szuperoxid (negatív töltésű oxigénmolekula) termelésével válaszolnak. Ezek a nagyon toxikus szabad gyökök tönkreteszik a sejtfalat és a kromoszómákat, a növény pusztulását eredményezve.

A mélytengeri vulkánikus hőforrásokban élő Pyrococcus furiosus baktériumokat az áramlatok időnként kisodorják a környező jeges vízbe, és az anyagcseréjük ettől az erős stressztől sem változik meg. A több ezer méteres mélység nagy nyomása mellett a víz hőmérséklete elérheti a 400°C-os hőmérsékletet is. Az erősen savas közegben élő baktériumok széndioxiddal táplálkoznak, és 70-103°C hőmérséklettartományban a molekuláris oxigén teljes hiányában is jól szaporodnak.

Az életben maradás titka valószínűleg a szabad gyökök hatékony eltávolításában keresendő. Minden növény megküzd valahogy a szabad gyökökkel, csak a Pyrococcus furiosus hatékonyabb módszereket használ. A kutatók sejt-tenyészetekben már igazolták, hogy a Pyrococcus furiosus génjeinek beültetésével hőmérséklet-tűrőbbé lehet tenni a növényi sejteket. Most a hő-tűrő baktériumokon kívül a sarki hidegben tenyésző baktériumok génjeivel is kísérleteznek. A következő lépés a genetikusok kedvenc kísérleti növényének, a lúdfűnek (arabidopsis) genetikai módosítása lesz, s így előbb-utóbb elkészülhet az "űrnövény".

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Három órát várt a késeléssel a győri diák

Három órát várt a késeléssel a győri diák

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

Erős fájdalmai vannak a megkéselt győri tanárnőnek

Erős fájdalmai vannak a megkéselt győri tanárnőnek

Orosz kémek kavarnak a Balkánon

Orosz kémek kavarnak a Balkánon

Orbán 20 éve a korrupcióról: Elszomorító, hogy olyan ügyekben sem indultak vizsgálatok, amikben kellett volna

Orbán 20 éve a korrupcióról: Elszomorító, hogy olyan ügyekben sem indultak vizsgálatok, amikben kellett volna

Olyan funkció jön a Google Térképbe, amire senki nem számított

Olyan funkció jön a Google Térképbe, amire senki nem számított