A jelentés, amelynek elkészítéséhez az Eurostatnál már nyár eleje óta elérhető, az uniós vállalkozások 2004-es megkérdezésén alapuló adatokat vették számításba, a Joint Research Centre szakmai irányításával készült. A számszerű értékelés lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok döntéshozói számot vessenek gazdaságuk Európán belüli IKT-versenyképességével, illetve rámutat arra, hogy milyen jelentősek a fejlettségbeli különbségek egyrészt a közösségen belül, másrészt a jelenlegi tagok és a csatlakozásra aspiráló országok között. (A jelentés 26 ország felkészültségét rangsorolja: míg a román és bulgár adatokkal számot vetettek készítői, a jelenlegi tagállamok közül Málta nem szerepel az összesített listákon.)

A felkészültségben megmutatkozó szignifikáns különbségeket jól jellemzi, hogy míg az IKT adoptálásában élen járó svéd vállalkozások mutatói alapján számított index 73,7, addig az ezen a listán vészesen lemaradó Románia hasonló mutatója mindössze 19,2 (az EU-átlag: 58,0; Magyarország 42,8-del került a 20. helyre).

Az IKT-használat terén Belgium került az élre (34,3), Magyarország az átlagtól (25,4) itt is elmaradva a 21. (17,7). Meg kell jegyeznünk, hogy e tekintetben a más szempontból hátrasorolt Románia is megelőz minket (18. helyezés 20,3-es indexszel). Ezt a listát Bulgária zárja, 6,8-es indexe súlyosan elmarad még a közvetlenül előtte található Litvániáétól (14,5) is.