Gleccserbolha (Desoria glacialis). Benne van a tartósítószer © nichols.edu

Dr. Laurie Graham és Dr. Peter Davies biokémikus, a kanadai Queen's University két kutatója, arra volt kíváncsi, hogy a mínusz 6 Celsius fokos hőmérsékleten még életképes hóbolha miképpen kerüli el, hogy szervezetében jégkristályok képződjenek. A kutatást a Kanadai Egészségügyi Kutatóintézet (CIHR) támogatta, s az eredményekről a Science című amerikai tudományos folyóiratban számoltak be.

Az ugróvillások (Collembolák) az ízeltlábúak törzse, Hexapoda altörzsének egyik rendje. A Collembola rendbe tartozó hóbolhák (Desoria glacialis) havas-jeges hegyvidékeken élnek és a modern rovarokhoz képest ősi fajták. Rugósfarkúaknak is hívják őket, mert milliméteres testhosszuk többszázszorosára el tudnak ugrani. Dr. Graham sífutás közben vette észre őket, olyan volt, mintha borssal lenne teleszórva a hó.

A hóbolhák fagytűrő képességét már sokan és sokfelé megfigyelték, de titkukat, a fagyálló fehérjét még senkinek sem sikerül azonosítani. A kutatók a glicinben gazdag vegyület jég-affinitását használták ki, ezzel sikerült elkülöníteniük.

Az átültetésre váró szerveket jelenleg a fagyásponthoz közel, de a jégkristály képződés elkerülése miatt mindenképp fagypont fölött tárolják. Ha csökkenteni lehetne a tárolási hőmérsékletet, megnőne a biztonságos tárolási idő. Ugyanakkor bármilyen konzerválószer a beültetés után okozna problémát. Az eddig ismert fagyásgátló fehérjék immunreakciót váltanának ki.

A hóbolhák által termelt hiperaktív fagyálló fehérje különbözik a Queen's egyetem kutatói által régebben felfedezett bogár- és lepke-fehérjéktől, ugyanis magasabb hőmérsékleten lebomlik, tehát a beültetett szervekből hamar kiürül, és kisebb az antitest-képződés veszélye.