Az egy mikronnál kisebb elektromechanikus kapcsolót elvileg mechanikus erővel is lehetne kapcsolni, de valószínűbb, hogy az elektromos térrel vezérelt változata fog elterjedni.
Gehan Amaratunga, az angliai Cambridge egyetem kutatója, és a dél-koreai Jae Eunk Jang, a Samsung munkatársa, egyetemi oktató az Applied Physics Letters című, alkalmazott fizikával foglalkozó angol tudományos folyóiratban számolt be eredményeiről.
A nano csövek egyetlen atom falvastagságú, néhányszor 10 nanométer átmérőjű, cső alakú szénmolekulák. A csövecskék igen rugalmasak, és általában jól vezetik az elektromos áramot.
A kutatók először szigetelő alapon nano-litográfiával három vékony fémvezetőt készítettek, aztán elektron-sugár litográfiával 100 nanométer átmérőjű kis nikkel pontokat hegesztettek rájuk, végül ezekre vertikálisan szén nanocsöveket növesztettek. A deszkába egymás mellé vert három kiálló szeghez hasonló szerkezet a milliméter ezredrészénél is kisebb lett.
Az egyik szélső nano csövet rugalmasan a középsőhöz hajlítva záródott a szélső és a középső vezető közötti áramkör, tehát a szerkezet kapcsolóként működött. A kis elhajláshoz elegendő volt a harmadik vezető és a középső közé megfelelő feszültséget kapcsolni, és az elektromos térerő egymáshoz hajlította a nano csöveket, a kapcsoló így is bekapcsolt. Bizonyos csőhosszúság esetén az elektromos térerő megszűnte után is bekapcsolva maradt a szerkezet, mert a Van der Waals erő összetartotta az érintkező csővégeket.
Figyelemre méltó a kapcsoló elkészítésének viszonylag egyszerű technológiája. Szakemberek lehetségesnek tartják, hogy egykor a tömegesen gyártott nano-áramkörök is így készülnek majd.
