Beethoven koponyája. Vizsgálódások tárgya © AP

Paul Kaufmann a San Jose-i Állami Egyetem Beethovennel foglalkozó tudományos központjában tette bejelentését, ahol a törvényszéki azonosítást is igyekeznek elvégezni a koponyadarabok alapján. A vizsgálatoktól azt is remélik, hogy talán kiderül, vajon mi ölte meg a zeneszerzőt 56 éves korában.

A központ birtokában volt eddig is az 1827-ben elhunyt Beethoven egy hajfürtje, amelyből kimutatták hogy egyéb betegségei mellett ólommérgezést is elszenvedett. A koponyadarabok közül egyből, amelyet az Argonne Nemzeti Laboratóriumba küldtek vizsgálatra, szintén magas ólomtartalmat mutattak ki – közölte a relikvia tulajdonosa.

Kaufmann elmondása szerint csak 1986-ban, egy Franciaországi rokonánál tett látogatása során jött rá, hogy családja több generáció óta birtokolja feltételezhetően Beethoven koponyájának darabjait, melyeket ő végül 1990-ben örökölt meg.

A koponyadarabokat – két nagyobb és tizenegy kisebb darabka – egy körte alakú dobozban tárolták, melynek tetejére a Beethoven szó volt gravírozva. Kaufmann azután lépett kapcsolatba a Beethovennel foglalkozó Központtal, hogy egy a komponistáról készülő könyv szerzője felkereste őt Danvilleben.

A két legnagyobb koponyadarabot San Jose-ba szállították megőrzésre, amelyekről a központ igazgatója William Meredith a vizsgálati eredményeket megelőlegezve úgy vélekedett, hogy „a felfedezés egyaránt nagy jelentőségű a klasszikus zene kedvelőinek és a tudósoknak”.

Meredith szerint a haj és a koponyadarabok DNS mintáinak összevetése – amely tökéletes bizonyítékul szolgálhat a maradványok származását illetően – még zajlik a németországi Münster városának egyetemén. „A teszteredmények reményt keltőek, de még nem fejeződtek be” – tette hozzá.

Kaufmann szerint a DNS vizsgálatokból kiderülhet, vajon Beethoven valóban örökölt-e olyan gént, amely korai hallásromlásra kárhoztatta. Amennyiben az azonosítási folyamat sikerrel zárul, úgy komoly segítséget nyújthat annak kiderítésében, hogy mi ölte meg Beethovent, de legalábbis elfogadható magyarázatokkal szolgálhat erre. A kutatók például azzal a feltételezéssel álltak elő, hogy a zeneszerző Crohn megbetegedésben szenvedett, amely a csontok megduzzadásával jár. A Kaufmann birtokában lévő csontokMeredith közlése szerint azonban normális méretűek, ezt a feltételezést tehát megcáfolja a DNS-vizsgálat, ha eredménnyel jár.

A csontok Kaufmann családjához 1863-ban kerültek, amikor Beethoven testét exhumálták, tanulmányozták földi maradványait, majd ismét eltemették. A exhumálást végző Romeo Seligmann osztrák orvos Paul Kaufmann ük-nagybátyja volt.