Jéghegy az atlanti naplementében. Borús kilátások © AP

A minap tette közzé a brit sajtó a Nature tudományos folyóirat beszámolója alapján annak a kutatócsoportnak a jelentését, amely az Atlanti-óceánon végzett méréseket, hogy adatokat gyűjtsön a tengeráramlatokról, elsősorban is az európai időjárásra alapvető befolyással lévő Golf-áramlatról. A vizsgálatokra elsősorban Afrika és Amerika keleti partjai között került sor, ahol azt tapasztalták, hogy a Golf-áramlat sebessége az elmúlt 12 évben – ez előző expedíció mérései óta – 30 százalékkal lelassult.

Miért lassul a Golf-áramlat?

A Golf-áramlat egy hatalmas óceáni szállítópálya, amely az egyenlítői meleget viszi tovább az úgynevezett atlanti körön. A meleg felszíni víz lassan lehűl, amint észak felé mozog. Északon pedig már olyannyira lehűl, hogy alábukik a mélységekbe, ahol visszatér a déli trópusokra. Itt újra felmelegedve a víztömeg aztán ismét északnak veszi az útját. Ahol lehűlve és lesüllyedve tovább hajtja a folyamatot. A globális felmelegedés elgyengíti ezt a cirkulációt mert megnöveli az olvadékvíz mennyiségét Grönlandnál és az arktikus jégsapkánál, különösen ott, ahol a nagy orosz folyók belefutnak az észak-atlanti vizekbe. Ez a tengervíz felhígulásához, azaz a sókoncentráció csökkenéséhez vezet, ami megnehezíti, hogy a hidegvíz alábukjon, s hajtsa az áramlatot.

A kutatók azzal jellemezték az áramlat jelentőségét, hogy egymillió átlagos méretű hőerőmű teljesítményének megfelelő energiát szállít Európa partjaihoz, amivel 10 Celsius fokkal megemeli a térség egyes régióinak átlaghőmérsékletét. A mérések szerint az áramlás vízhozama másodpercenként 6 millió tonnával csökkent. Korábbi expedíciók 1957-ben, 1981-ben és 1992-ben csak apróbb változásokat tapasztaltak. Egy másik expedíció már 1998-ban tapasztalta a lassulást. A megdöbbentő eredmények ismeretében tudósok 4,8 millió fontos költséggel egy lehorgonyzott automata megfigyelőegységekből álló hálózat felállítását kezdeményezte a folyamatos adatgyűjtés érdekében.

Ez a hálózat adhat választ azokra a sürgető kérdésekre, hogy az áramlat elgyengülése vajon csak rövidtávú jelenség, vagy egy hosszabb távon kiteljesedő, de sokkal pusztítóbb lassulási folyamat része. „Ha az áramlat ilyen gyenge marad, akkor egy évtizeden belül Britanniában az átlagos évi középhőmérséklet egy Celsius fokos csökkenésére lehet számítani. Ha pedig a jelenlegi változások folytatódnak, akkor a modellek szerint húsz év alatt 4-6 fokos lehűlésre kell számítani a Brit-szigeteken és Észak-Nyugat-Európában” – jelentette ki Harry Bryden, a s outhamptoni brit Nemzeti Oceanográfiai Központ szakértője, a kutatások vezetője. Az egyetlen remény, hogy a modellkísérletek szerint az áramlat már máskor is biztosan lelassult a távoli múltban, s a teljes lelassuláshoz vezető folyamat extrém módon lassú, s vissza is fordulhat.

Addig azonban egyre hidegebb telekre kell számítani, ami azonban nem jelenti, hogy az általános felmelegedés jelentősen lefékeződne, s Európa egészét megmentené az átlaghőmérséklet emelkedésétől. Ráadásul a klímamodellekben rengeteg a bizonytalanság. A brit tudósok bevallották, hogy nem tudják pontosan minden víztömeg eredetét, ami a Golf-áramlattal az európai partokhoz érkezik, vagy amelyek szerepet játszanak a grönlandi gleccserek olvadásában.