Tengeri akvárium. Van esély, a természetes életközösségek megóvására © AP

A vizsgálatok során a legkorszerűbb elektronikus eszközökkel követik nyomon például a tonhalak útját Japánból Kaliforniába és vissza, valamint a lazacok vándorlásait.

A tízévesre tervezett projekt első félideje már megmutatta, hogy ami felülről nézve meglehetősen egysíkúnak tűnik, az valójában nagyon is bonyolult. Az is nyilvánvaló immár, hogy egyes nagy fajok állománya az elmúlt ötven esztendő alatt akár 90 százalékkal is csökkent.

A kutatás eredményeként átdolgoznak majd egyes halászati megállapodásokat – jelentette ki Dave Fluharty, a washingtoni egyetem professzora. A jövőben minden bizonnyal könnyebb lesz egyezmények megszegését bebizonyítani. Jane Lubchenko kutatónak, az oregoni egyetem munkatársának véleménye szerint hatásosabbak lesznek a veszélyeztetett halfajták védelmét szolgáló intézkedések. Mindenek előtt az a bátorító, hogy a projekt első öt évében kiderült, milyen sokféle fajta állat él a tengerek vizében – mutatott rá Lubchenko.

Átvizsgálták a sarkvidéki térségeket és a mélytengeri árkokat is. A „Polarstern” német jégtörő víz alatti szánkót vonszolt végig a Déli-sarki tengerfenéken, hogy az ottani életet lefényképezze.

Azelőtt egy kosarat bocsátottak le a vízbe és esetleg felszínre hoztak egyetlen tengeri uborkát. A fotószánkóval viszont akár kilométereken át lehet látni a tengerfenéken a tengeri uborkákat. Az ilyen vizsgálatok azonban sajnos rendkívül költségesek – hangsúlyozták a beszámoló összeállítói.