Mint a Nature című tudományos folyóirat beszámolt róla, a hálózat az éghajlat-modellezés, a csapadékátlag-számítás és a szezonális maláriajárványok adatainak egybevetése és feldolgozása alapján működik, mégpedig megbízhatóan. Ez utóbbi állítást sikerült is bizonyítani: amikor a rendszer elkészült, betáplálták a Botswanára vonatkozó 1982-2002-es adatokat, s a központ ezek alapján húsz évre visszamenőleg „megjósolta" az afrikai országban időközben valóban lezajlott járványokat.

Tim Palmer, az angliai Readingben működő középtávú időjárás-előrejelző európai központ munkatársa elmondta: az új rendszer jóvoltából "még az esős évszak beállta előtt figyelmeztetni tudjuk az (adott) ország egészségügyi hatóságait és más illetékeseit a nagyfokú járványveszélyre. Korábban ilyesmi nem létezett".

A malária, amelyet moszkitók közvetítenek, évente több mint egymillió embert – főként gyerekeket – öl meg Afrikában. Az éghajlati változások és az esőzések jelentősen befolyásolják a járványok súlyosságát. Olyan országokban, mint Botswana – ahol a rendszert kipróbálták – egy-egy esős időszak után fokozódik a járványveszély.

Az új rendszer előrejelzése alapján az egészségügyi hatóságok idejében tehetnek megelőző lépéseket, például permetezhetik az állóvizes területeket és tömegesen oszthatják szét a malária elleni gyógyszereket.

"Ha ezek az intézkedések csak az esős idő- vagy évszakok vége felé történnek meg, az már igencsak késő lehet. ... Ezentúl viszont jóval korábban hangozhat el a figyelmeztetés, s ezzel igen értékes időt nyerhetünk" – idézte a Reuters hírügynökség Palmert.

A rendszer létrehozásban az angliai intézmény mellett a New York-i Columbia Egyetem Föld Intézetének tudósai és a botswanai egészségügyi minisztérium munkatársai vettek részt.