Szoftver leplezi le a manipulált fotókat

Lenin fotója a kiretusált Trockijjal. Tekintse meg galériánkat is!

„Az egyik legismertebb retusálási példa Trockij eltüntetése a Sztálint ábrázoló képekről” – nyilatkozta a C|Net-nek Hany Farid, az amerikai  Dartmouth egyetem professzora.

„Nagyon jó minőségű munkát végeztek, sok esetben a negatívra festették az új hátteret, hogy ne látszódjon a manipuláció.”

Az egyetem Image Science Group nevet viselő kutatócsoportja által készített programot többek között az FBI és a Reuters sajtóügynökség is használja. Nemrégiben elkészült egy javás változat, amellyel még több rendvédelmi szerv és sajtóorgánum győződhet majd meg a kezükön átfutó fotók valódiságáról.

„Ha minden jól megy, a bétaverzió hat hónapon belül elkészül” – mondta Farid. „A jelenlegi változathoz olyan ember kell, akinek megfelelő a képzettsége a program használatához.”

L. Frank Kenney, a Gartner egyik elemzője szerint lényegesen gyakrabban találkozunk manipulált fotókkal, mint képzelnénk. Jó példa erre a Newsweek egyik borítója, amely Martha Stewartot ábrázolja, szabadulása után. Az egészségtől kicsattanó nő fejét egy modell testére  retusálták. Az 1996-ban gyilkosság áldozatává vált rapperről, Tupac Shakurról idén immár tizedik esztendeje keringenek a mendemondák, mely szerint mégsem halt meg. Köszönhető ez részben a tragikus este óta megjelent számos új fényképnek. A hamisított fotókat leleplező szoftverek piacát nehéz felmérni, azonban Kenney szerint egyre nagyobb lesz irántuk a keresnek.

A fényképeket elemző szoftver olyan anomáliákat keres a képen, amelyeket az emberi agy nem tud, vagy nem akar azonosítani. A kétdimenziós képeken például legfeljebb a nagyon avatott szemű nézők veszik észre, ha a fények nem úgy esnek, ahogyan azt a környezet megkívánná. Az ilyesmi megfelelően állítható a háromdimenziós képeken, vagy a számítógépes játékokban, azonban a sima fotókon jóval nehezebb úgy összefésülni a különböző rétegeket, hogy a fény tökéletes legyen.

„Az emberi szem nem feltétlenül veszi észre, ha egy ilyen részlet nem stimmel” – magyarázta Farid, hozzátéve: „a számítógépeknek azonban ez nem jelent akadályt.”

Sokan komolyan vették

A program olyan mintákat is keres, amely arra utal, hogy az egyes vizuális hatásokat utólag, bizonyos képmanipuláló programokkal hozták létre. Amikor két képet összedolgoznak, általában a képen látható tárgyak, személyek nem azonos síkban szerepelnek, némi átalakításra van szükség. Ilyenkor óhatatlanul is üres pixelek maradnak a képen. Ezeket ugyan a képmanipuláló programok kitöltik a közvetlen környezet színeivel, amelyhez egy valószínűségi algoritmust használnak. Farid szoftvere hasonló módon kutatja fel az utólag beépített képpontokat.

„Matematikai és statisztikai perspektívából nézve kijelenthető, hogy egy ilyen képmanipulálást lehet mennyiségi paraméterekkel vizsgálni” – magyarázta a professzor. „Olyan statisztikai mintákra lehet bukkanni, amelyek nem történnek meg a természetben.

A képhamisítások nem csak az interneten keringő, úgynevezett hoax e-mailek sajátjai. Nemrégiben nagy port kavart a dél-koreai Hwang Woo-suk azon állítása, mely szerint őssejteket klónozott. A tanulmány mellé csatolt fényképekről azonban a laikus is láthatta, hogy gyenge hamisítványok.

Farid programja vélhetőleg nem fog széles körben elterjedni, ugyanis a professzor attól tart, hogy a képhamisítók a szoftver által alkalmazott módszereket megkerülve végzik majd munkájukat a jövőben. Ennek ellenére a professzor nyílt forráskódú változatot szeretne az igazságszolgáltatási szervek számára készíteni.

„Az adófizetők pénzéből készült ez a program, így őket is kell szolgálnia” – mondta Farid a C|Net-nek.