Lenin fotója a kiretusált Trockijjal. Tekintse meg galériánkat is!  |
„Nagyon jó minőségű munkát végeztek, sok esetben a negatívra festették az új hátteret, hogy ne látszódjon a manipuláció.”
Az egyetem Image Science Group nevet viselő kutatócsoportja által készített programot többek között az FBI és a Reuters sajtóügynökség is használja. Nemrégiben elkészült egy javás változat, amellyel még több rendvédelmi szerv és sajtóorgánum győződhet majd meg a kezükön átfutó fotók valódiságáról.
„Ha minden jól megy, a bétaverzió hat hónapon belül elkészül” – mondta Farid. „A jelenlegi változathoz olyan ember kell, akinek megfelelő a képzettsége a program használatához.”
L. Frank Kenney, a Gartner egyik elemzője szerint lényegesen gyakrabban találkozunk manipulált fotókkal, mint képzelnénk. Jó példa erre a Newsweek egyik borítója, amely Martha Stewartot ábrázolja, szabadulása után. Az egészségtől kicsattanó nő fejét egy modell testére retusálták. Az 1996-ban gyilkosság áldozatává vált rapperről, Tupac Shakurról idén immár tizedik esztendeje keringenek a mendemondák, mely szerint mégsem halt meg. Köszönhető ez részben a tragikus este óta megjelent számos új fényképnek. A hamisított fotókat leleplező szoftverek piacát nehéz felmérni, azonban Kenney szerint egyre nagyobb lesz irántuk a keresnek.
Keresi a hézagokat (Oldaltörés)
A fényképeket elemző szoftver olyan anomáliákat keres a képen, amelyeket az emberi agy nem tud, vagy nem akar azonosítani. A kétdimenziós képeken például legfeljebb a nagyon avatott szemű nézők veszik észre, ha a fények nem úgy esnek, ahogyan azt a környezet megkívánná. Az ilyesmi megfelelően állítható a háromdimenziós képeken, vagy a számítógépes játékokban, azonban a sima fotókon jóval nehezebb úgy összefésülni a különböző rétegeket, hogy a fény tökéletes legyen.
„Az emberi szem nem feltétlenül veszi észre, ha egy ilyen részlet nem stimmel” – magyarázta Farid, hozzátéve: „a számítógépeknek azonban ez nem jelent akadályt.”
Sokan komolyan vették |
„Matematikai és statisztikai perspektívából nézve kijelenthető, hogy egy ilyen képmanipulálást lehet mennyiségi paraméterekkel vizsgálni” – magyarázta a professzor. „Olyan statisztikai mintákra lehet bukkanni, amelyek nem történnek meg a természetben.
A képhamisítások nem csak az interneten keringő, úgynevezett hoax e-mailek sajátjai. Nemrégiben nagy port kavart a dél-koreai Hwang Woo-suk azon állítása, mely szerint őssejteket klónozott. A tanulmány mellé csatolt fényképekről azonban a laikus is láthatta, hogy gyenge hamisítványok.
Farid programja vélhetőleg nem fog széles körben elterjedni, ugyanis a professzor attól tart, hogy a képhamisítók a szoftver által alkalmazott módszereket megkerülve végzik majd munkájukat a jövőben. Ennek ellenére a professzor nyílt forráskódú változatot szeretne az igazságszolgáltatási szervek számára készíteni.
„Az adófizetők pénzéből készült ez a program, így őket is kell szolgálnia” – mondta Farid a C|Net-nek.
