A költözőmadarak segítik a vírus terjedését. © AP

A kisebb termetű, gyengébb fizikumú énekes madarak valószínűleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket az egyes betegségek során, így nem játszhatnak jelentős szerepet azok hordozásában.

A szakember szerint különösen a vízimadarak lehetnek hordozói a madárinfluenzának - vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak-, amelyek többnyire vírushordozók, de a betegség tüneteitől mentesek lehetnek. Ezeknek a madaraknak főleg a bélcsatornájában szaporodik a vírus, amely az állatok bélsárjával fertőzheti a vizeket és az odajáró - főleg vízibaromfi - fajok egyedeit.

Nagy valószínűséggel főleg a vadon élő és a vándormadarak terjesztik a fertőzést, ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan (ipari körülmények között) tartott csirkeállományé.

Az influenzavírussal fertőzött madarak ürülékükkel és minden testváladékukkal ürítik a vírusokat, amelyek a természetes vizekben rövid ideig életképesek maradnak. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével és ivóvízzel.
    A Magyarországra érkező vándormadarak - a fehér gólya, a füstifecske, a böjtiréce és a többi tavasszal érkező madár - elvben megfertőződhetnek a madárinfluenza vírusával, és elkaphatják a betegséget, ahogy a tőlünk távozó hattyúk is továbbvihetik a vírust - mondta Karcza Zsolt.

A vándorlás alapján három nagy típust lehet megkülönböztetni, a hosszú távon vonuló madarak a telet szubtrópusi, trópusi területeken töltik, a vonulásuk időzítése, dinamikája, útvonala évről évre hasonló módon zajlik le. A rövid távú vonuló madárfajok nagy része nem is hagyja el az Európai kontinenst, leggyakrabban a Földközi-tenger partvidékén vészeli át a hideg évszakot, és viszonylag hamar, már a tél enyhülésének a kezdetén visszatér költőterületeire. Ilyen például a kendermagos réce és a fülemülesitke. A kóborló madárfajok, mint például a Magyarországon is költő bütykös hattyú téli mozgását elsősorban az aktuális időjárási helyzet, valamint a táplálék eloszlása szabja meg. Ott gyűlnek össze nagyobb csoportokban a tél folyamán, ahol jégmentes a vízfelület, vagy ahol etetik őket.

A hazai állomány nagy része a téli hónapokban a Kárpát-medence déli részén lévő tavakra, halastavakra vonul, ugyanakkor a Kárpát-medence fontos telelőhelye a tőlünk északra költő bütykös hattyú állomány egy részének. Ezek a madarak november végén érkeznek a magyar vizekre, és február végén indulnak vissza az északabbi költőterületeikre.

A madárinfluenza esetében a lappangási idő rövid, általában 1-3 nap. Ezalatt a madár még nem mutatja a betegség tüneteit, így akár a vonulásban, és a kóborlásban is részt vehet, táplálkozó, vagy pihenő helyet válthat. A lappangási idő utá, a megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenésük lesz és sokszor még a légzőszervi panaszok megjelenése előtt elhullanak. A betegség ezen stádiumában az elvesztett röpképesség miatt már nem vihetik tovább a fertőzést.

Nehéz megfertőződni © AP

Karcza Zsolt elmondta, a madaraktól emberek csak extrém körülmények között kaphatják el a vírust, például ha valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozik fertőzött madár testváladékával, ürülékével. Ez vadon élő madaraknál nem gyakori, így az eddigi emberi megbetegedések kivétel nélkül olyan személyeknél fordultak elő, akik nem megfelelő higiénés körülmények között dolgoztak, vagy éltek együtt baromfival.

Az Ázsiában észlelt madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok körében jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap érintkeztek, és a munkavégzés során nem használtak védőmaszkot. Az teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni - állítja a szakember.

Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különböző fertőtlenítőszerek, a 60 fok feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai műveletek (főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek.

Vadászati tilalom a vadmadarakra nincs Magyarországon, a terítékből ősz óta folyamatosan mintát vesznek és eddig egy esetben sem volt pozitív az eredmény.

Karcza Zsolt elmondása szerint különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel, vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést. Ez függetlenül a madárinfluenzától, minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti.