szerző:
MTI

Néhány galambfajban, ragadozó madárban, illetve énekesmadárban is kimutatták már a madárinfluenza vírusát, de ezek elszigetelt, egyszeri esetek voltak, igazából a vízimadarak érintettek a kórban, amely emberről emberre nem terjed, és amelynek vírusait a sütés, főzés feltétlenül elpusztítja - tájékoztatott Karcza Zsolt, a Madárgyűrűzési Központ vezetője.

A költözőmadarak segítik a vírus terjedését.
© AP
A kisebb termetű, gyengébb fizikumú énekes madarak valószínűleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket az egyes betegségek során, így nem játszhatnak jelentős szerepet azok hordozásában.

A szakember szerint különösen a vízimadarak lehetnek hordozói a madárinfluenzának - vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak-, amelyek többnyire vírushordozók, de a betegség tüneteitől mentesek lehetnek. Ezeknek a madaraknak főleg a bélcsatornájában szaporodik a vírus, amely az állatok bélsárjával fertőzheti a vizeket és az odajáró - főleg vízibaromfi - fajok egyedeit.

Nagy valószínűséggel főleg a vadon élő és a vándormadarak terjesztik a fertőzést, ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan (ipari körülmények között) tartott csirkeállományé.

Az influenzavírussal fertőzött madarak ürülékükkel és minden testváladékukkal ürítik a vírusokat, amelyek a természetes vizekben rövid ideig életképesek maradnak. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével és ivóvízzel.
    A Magyarországra érkező vándormadarak - a fehér gólya, a füstifecske, a böjtiréce és a többi tavasszal érkező madár - elvben megfertőződhetnek a madárinfluenza vírusával, és elkaphatják a betegséget, ahogy a tőlünk távozó hattyúk is továbbvihetik a vírust - mondta Karcza Zsolt.

A vándorlás alapján három nagy típust lehet megkülönböztetni, a hosszú távon vonuló madarak a telet szubtrópusi, trópusi területeken töltik, a vonulásuk időzítése, dinamikája, útvonala évről évre hasonló módon zajlik le. A rövid távú vonuló madárfajok nagy része nem is hagyja el az Európai kontinenst, leggyakrabban a Földközi-tenger partvidékén vészeli át a hideg évszakot, és viszonylag hamar, már a tél enyhülésének a kezdetén visszatér költőterületeire. Ilyen például a kendermagos réce és a fülemülesitke. A kóborló madárfajok, mint például a Magyarországon is költő bütykös hattyú téli mozgását elsősorban az aktuális időjárási helyzet, valamint a táplálék eloszlása szabja meg. Ott gyűlnek össze nagyobb csoportokban a tél folyamán, ahol jégmentes a vízfelület, vagy ahol etetik őket.

A hazai állomány nagy része a téli hónapokban a Kárpát-medence déli részén lévő tavakra, halastavakra vonul, ugyanakkor a Kárpát-medence fontos telelőhelye a tőlünk északra költő bütykös hattyú állomány egy részének. Ezek a madarak november végén érkeznek a magyar vizekre, és február végén indulnak vissza az északabbi költőterületeikre.

A madárinfluenza esetében a lappangási idő rövid, általában 1-3 nap. Ezalatt a madár még nem mutatja a betegség tüneteit, így akár a vonulásban, és a kóborlásban is részt vehet, táplálkozó, vagy pihenő helyet válthat. A lappangási idő utá, a megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenésük lesz és sokszor még a légzőszervi panaszok megjelenése előtt elhullanak. A betegség ezen stádiumában az elvesztett röpképesség miatt már nem vihetik tovább a fertőzést.

Csak extrém kitettség esetén fertőz (Oldaltörés)

Nehéz megfertőződni
© AP
Karcza Zsolt elmondta, a madaraktól emberek csak extrém körülmények között kaphatják el a vírust, például ha valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozik fertőzött madár testváladékával, ürülékével. Ez vadon élő madaraknál nem gyakori, így az eddigi emberi megbetegedések kivétel nélkül olyan személyeknél fordultak elő, akik nem megfelelő higiénés körülmények között dolgoztak, vagy éltek együtt baromfival.

Az Ázsiában észlelt madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok körében jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap érintkeztek, és a munkavégzés során nem használtak védőmaszkot. Az teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni - állítja a szakember.

Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különböző fertőtlenítőszerek, a 60 fok feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai műveletek (főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek.

Vadászati tilalom a vadmadarakra nincs Magyarországon, a terítékből ősz óta folyamatosan mintát vesznek és eddig egy esetben sem volt pozitív az eredmény.

Karcza Zsolt elmondása szerint különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel, vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést. Ez függetlenül a madárinfluenzától, minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

142 millió áldozata is lehet a madárinfluenzának

142 millió ember eshet áldozatul a madárinfluenzának, ha a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak az események – áll egy új, ausztrál tanulmányban. Összeomló gazdaságok és folyamatosan mutálódó vírus nehezítheti a helyzetet majd.

MTI Itthon

Gyurcsány: Magyarországot is elérte a madárinfluenza

Magyarországra sajnos megérkezett a madárinfluenza - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Fidesz szerint a kormány tétlen. Magyarország 110 ezer eurót kap Brüsszeltől a madárinfluenza megelőzésére szolgáló program finanszírozásához.

MTI Itthon

Nem madárinfluenza végzett a hattyúkkal

Az Esztergomnál szerdán talált hattyúk az elsődleges vizsgálatok szerint nem madárinfluenza miatt pusztultak el - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön, miután látogatást tett az Országos Állategészségügyi Intézetben.

MTI Világ

Orosz és román madárinfluenza-félelmek

A madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es vírusát mutatták ki Oroszország déli részén, a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségében vadon élő hattyúk és kacsák szervezetében - közölte a moszkvai mezőgazdasági minisztérium. Közben a román hatóságok vesztegzár alá készülnek vonni a Konstanca megyei Topraisar települést a bolgár határ közelében.

Hét nap

TERJED A MADÁRINFLUENZA

Újabb európai országokban bukkant fel a madárinfluenza emberre is veszélyes, H5N1 típusú kórokozója.

MTI Itthon

Madárinfluenza: kacsa lenne a hazai megjelenés?

Magyarországon döglött hattyúkat találtak, Ausztriában már azonosították a H5N1 vírust, a svédek és norvégok a szárnyasok zárt helyen történő tartásáról rendelkeztek, Irakban pedig madárinfluenza-riadó van.

MTI Világ

A sógoroknál is megjelent a madárinfluenza

Az első vizsgálatok szerint Ausztriát is elérte a madárinfluenza: 70 százalékos valószínűséggel H5N1 vírussal fertőzöttek azok a madártetemek, amelyeket Graz mellett, a mellachi erőmű közelében találtak.

Medvét vettek videóra az Aggteleki Nemzeti Parkban

Medvét vettek videóra az Aggteleki Nemzeti Parkban

Lehet zero waste a karácsony

Lehet zero waste a karácsony

Elkészült a por, ami szinte borrá változtatja a vizet

Elkészült a por, ami szinte borrá változtatja a vizet

Több száz embert küld el jövőre a Magyar Telekom

Több száz embert küld el jövőre a Magyar Telekom

170 millió forintot sikkasztott egy közös képviselő Komlón

170 millió forintot sikkasztott egy közös képviselő Komlón

Önnél mi dübörgött idén? Megjött a Spotify 2019-es összefoglalója

Önnél mi dübörgött idén? Megjött a Spotify 2019-es összefoglalója