Az Ecuador felhős erdeiben élő Anoura fistulata jóval kisebb egy egérnél, alig 5 centiméteres, de a nyelve akár 8,5 cm hosszúra is megnő, kétszer akkorára mint a térségben élő másik két nektárszívó denevéré.

A fajt Nathan Muchhala (University of Miami, Florida) fedezte fel 2003-ban, s azóta folytatta kutatásait. A nektárszívó denevér nyelvének hosszát úgy mérte meg, hogy cukros vizet kínált egy szívószálnál alig vastagabb csőben, és változtatta a cső hosszát.

Kiderült, hogy az emlős állatok között testhosszhoz viszonyítva az Anoura fistulata nyelve a leghosszabb a világon, és az összes gerinces között is csak a kaméleon előzi meg, de az sem sokkal.

Összehasonlításul csak annyi, hogy a testhossz 150 százalékáig nyúló nyelvvel a macska több mint fél méterről fel tudná nyalni a tejet.

Ilyen hosszú nyelvet nem is olyan könnyű elcsomagolni. Kiderült, hogy a nyelv mélyen benyúlik a denevér mellkasába, és a vége valahol a szív táján van lehorgonyozva. Kilövelléskor háromszorosára növekszik a hossza - olvasható a Nature című folyóirat legfrissebb számában.

A nektár szívó denevérek nyelvének szőrös a vége, ezzel mintegy kitörlik ki a nektárt és a virágport a tölcséres virág mély kelyhéből. A virágnak annyi előnye származik a tevékenységből, hogy a denevér homlokára ragadt pollen más virágokhoz is eljut.

A Centropogon nigricans virágának tölcsére olyan hosszú, hogy csak az Anoura fistulata képes beporozni. Madaraknál, például kolibrik és orchideák között találtak már ilyen evolúciós kapcsolatot, de ez az első olyan ismert növény, melynek szaporodása egyetlen denevérfajtól függ - ismertette a New Scientist című brit tudományos folyóirat.