© AP

Az óriási jégtömb még 16 hónappal ezelőtt vált le az Északi-sarktól mintegy 800 kilométerre fekvő Ellesmere-szigetről, de senki sem volt jelen, amikor ezt történt. Kanadai kutatók csak hónapokkal később, műholdfelvételeket tanulmányozva észlelték a történteket, majd expedíciót küldtek a helyszínre a történtek tanulmányozására.

A hatalmas jégdarab rendkívül gyorsan, gyakorlatilag egy óra leforgása alatt vált le a szigetről, jéghegy lett belőle, amely a sodorvízében vándorló jégdarabokból álló nyomot hagyott maga után. A jéghegy mintegy ötven kilométerre távolodott el az "anyaszigettől", majd a tél beköszöntével befagyott a Jeges-tengerben.

A hatalmas jégdarab leválása olyan energiákat szabadított fel, hogy az esemény helyszínétől 250 kilométerre fekvő földrengésmérő állomáson is észlelték a törés okozta rezgéseket. Kutatók szerint ez volt a legnagyobb ilyen jellegű természeti

jelenség Kanadában az elmúlt harminc évben. Javarészt a klímaváltozás számlájára írják a történteket, amelyek a klímaváltozás felgyorsulásának kezdetét jelezhetik előre.

Osztja ezt a véleményt Warwick Vincent, a Laval Egyetem sarkkutatója is, aki felkereste az újsütetű jéghegyet. Vincent drámai és nyugtalanító jelenségnek nevezte a hatalmas jégtömb leválását, mert szerinte ez azt jelzi, hogy Kanada elveszíti a több ezer éve kialakult sarkvidéki természetének jellegét.

Két évvel ezelőtt az említett szigeten fedeztek fel egy se nem vízi, se nem szárazföldi élőlény maradványait, amely az evolúció egyik legfontosobb láncszemét, átmenetét képviselte. Az élőlény 383 millió évvel ezelőtt élt, három méter hosszú, telt testű, hegyes fogú ragadozó volt, a feje a krokodilokéra hasonlított. Akkortájt a kanadai sarkvidéken még szubtrópusi klíma uralkodott.