Salzarulo az OK Salute című folyóiratban közzétett tanulmányában elmagyarázta, hogy az ásítás valóban jót tesz a szervezetnek. Az, aki ásít, nagy mennyiségű levegőt enged a tüdejébe, aminek következtében a vér több oxigént kap, s ez növeli az izomtónus, valamint az agyi tevékenység szintjét. A másik hasznát repülés közben észleljük: a mély belélegzéssel bejutó levegő ellensúlyozza a légnyomás-változást, amitől bedugul a fülünk fel- és leszálláskor - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
 
Az emberen kívül ásítanak a gerincesek, a majmok, a kutya, a macska, sőt az egér is, sok csúszó-mászó, madár, hal, de kutatások tanúsága szerint csak az embereknél ragályos.
 
A pszichológusok azt mondják, hogy az ásítást kézzel ugyan lehet leplezni, de visszafojtani nem szabad.

Mikor ásítunk? Egészséges embernél automatikusan történik bizonyos körülmények között, például, ha a pihenési vágy szembekerül az ébren maradás kényszerével; funkciója akkor az agy élénkítése.
 
Vannak azonban, akik állandóan ásítanak. Ez egy zavar, amely bizonyos betegségek kísérő jelensége (vérszegénység, féloldali fejfájás, rák, antidepresszánsok szedése). A betegség okozta ásítás jele, hogy nem tudjuk visszatartani - írta Salzarulo professzor.