"A matematika szempontjából kiemelt érdekességű az egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzettel egyaránt rendelkező test" - közölte Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
 
Hozzátette, hogy hasonlóan viselkedik a gyerekjátékként ismert keljfeljancsi, ám az nem homogén idom, hiszen legalább két anyagból készítik, amelyek közül az egyik az egyensúlyt biztosító nehezékként szolgál. Mindössze két egyensúlyi helyzettel rendelkező, homogén keljfeljancsit eddig nem ismert a tudomány.
 
"A felfedezés után kezdtük megérteni a test jelentőségét, ami túlmutat a matematikán" - mondta a professzor. Hangsúlyozta, hogy a felfedezésben kulcsszerepet játszott Várkonyi Péter, aki posztdoktori ösztöndíjjal a Princetoni Egyetemen tartózkodik, az Egyesült Államokban.
 
Domokos Gábor magyarázata szerint a merev testeket egyensúlyi helyzetük alapján osztályozták, s úgy tűnik, hogy ez hasznos lehet a geológiában.
 
Mint kifejtette, a kavicsokat eddig közelítő módon osztályozták, megkülönböztették például a hosszúkás és a lapos kavicsokat. Az új osztályozás azonban precízebb. Úgy tűnik, hogy a kavicsok alakjának statisztikus eloszlása jellemző az adott lelőhelyre - tette hozzá, jelezve azonban, hogy ez nem tudományos állítás, csupán megfigyelés.
 
A professzor elmondta: geológusokkal is beszélt, és felvetődött, hogy érdemes lenne több helyszínen vizsgálódni. Lehet, hogy a geológiai helyszínek sajátosságát ilyen módon is lehetne jellemezni.
 
A páncél formája nem csak a teknősök, de más állatok, így például a rovarok életét is meghatározza - hangsúlyozta Domokos Gábor annak kapcsán, hogy a "Gömböc" meglepő hasonlatosságot mutat a teknősök páncéljával.
 
Felhívta a figyelmet arra, hogy minden olyan szárazföldi állat, amelynek páncélja van, bajba kerül, ha megfordítják.
 
"Felmerül, hogy aktív módon, a lábai segítségével fordul-e vissza, vagy sem. Azokat az állatokat, amelyek nem tudnak  lábukkal helyzetükön segíteni, csak a gravitáció mentheti meg. A gravitáció viszont csak akkor segíthet, ha megfelelő alakú a páncél" - mondta Domokos Gábor.
 
Hozzátette, hogy a teknősöknél ezt megmérték, és egészen konkrétan tudják, hogy bizonyos fajoknál az evolúció során a páncél a "Gömböchöz" hasonlatos alakot nyert, olyan formát, amelynek révén az állatnak sikerült visszafordulniuk.
 
Az egyetemi tanár ismertetése szerint más állatoknál és a rovaroknál is működik a Gömböc-effektus. Mint megjegyezte, a termény esetében sem mindegy, hogy amikor leesik, hogyan fordul meg a földön. Jobb túlélési esélye lehet egy olyan magnak, amely "jó irányban" fordul meg, nyílik meg.
 
"Ezek a kérdések foglalkoztatnak elsősorban bennünket, a műszaki alkalmazás jelenleg kevésbé. A Gömböc inkább a természeti formák megértésében segít" - mondta.