Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója az elemzés szerdai bemutató sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly június végén a szélessávú kapcsolatok száma 800 600 volt, ehhez a lakosság 7,9 százaléka fért hozzá.
 
Ezzel a mutatóval Magyarország vezeti a felmérésben vizsgált hét közép-európai ország listáját - hangoztatta. Hozzátette azonban, hogy az elemzés nem tér ki Szlovéniára és a volt Jugoszlávia többi államára, amelyek szélessáv szempontjából Magyarországnál előrébb tartó országok lehetnek.
 
Tovább árnyalja a képet, hogy a felmérés nem veszi figyelembe a vezeték nélküli internet-kapcsolatokat, noha például Csehország a WIFI-technológia belekalkulálásával megelőzné Magyarországot.
 
Az igazgató megjegyezte, Nyugat-Európában a szélessávú internet penetrációja a lakosság körében 17 százalékot ér el, úgy, hogy az adatforgalom átlagsebessége több mint négyszerte gyorsabb a magyarországinál.
 
A felmérésben vizsgált közép-európai régióban a második helyezett Lengyelország, ahol a lakosság 7 százalékának volt szélessávú hozzáférése. Az utolsó helyen lévő Ukrajnában az emberek 0,7 százaléka használta a világhálót szélessávon.
 
Az IDC-Cisco jelentés szerint tavaly az első félévben 33 százalékkal bővült Magyarországon a szélessávú előfizetések száma. A következő felmérésre áprilisig még várni kell, de előzetes kalkulációk szerint a 2006. évi növekedés eléri az 50 százalékot.
 
Papp István, a Cisco Systems Maygarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a bővülés üteme még így sem elég gyors ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon Nyugat-Európához, azzal legfeljebb csak a regionális szinten lehet a lépést tartani. Hozzátette, állami szerepvállalással, a piaci verseny kikényszerítésével kellene az árakat leszorítani, hogy előbb-utóbb beérje az ország a fejlettebb államokat.
 
Ennek kapcsán a felmérés annyit állapít meg, hogy a szélessávú internet árai, illetve a fizetési konstrukciók hasonlóak mint a régió más országaiban. Ugyanakkor Nyugat-Európában a magyar internet-árakért gyorsabb technológiát, és több szolgáltatást lehet kapni.
 
Tom Schwieters fontosnak tartja, hogy a szélessáv terjedésén kívül az adatforgalom is gyorsuljon. Utalt arra, hogy Magyarországon a legelterjedtebb sávszélesség másodpercenként 512 kilobit adatmennyiséget tud kezelni. Ehhez képest Nyugat-Európában az átlagsebesség eléri másodpercenként a 3,5 megabitet.
Az igazgató kitért arra, hogy Magyarország kétség kívül regionális vezető szerepet tölt be az iskolák szélessávú internet ellátottsága szempontjából. A felmérés adatai szerint már tavaly félévkor is mind az 5500 iskolában bevezettek ilyen technológiákat, ezzel szemben a második helyezett Csehországban is csupán az iskolák 65 százaléka volt képes a gyors internetezésre.
 
A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Az ilyen technológiák nem csak a szórakozást szolgáló alkalmazások, hanem az online ügyintézés, és egyre inkább a kommunikáció alapvető feltételei.