"Ismert, hogy a csimpánzok néha használnak eszközöket, de a vadászat összefüggésében iyenről még nemigen halottunk" - mondta Jill Pruetz, a kutatócsoport vezetője.
 
Az Iowai Állami Egyetem munkatársai 2005 márciusa és 2006 júliusa között végezték megfigyeléseiket, és azt tapasztalták, hogy az ember "legközelebbi rokonainak" tartott csimpánzok faágakból, sőt vékonyabb fatörzsekből dárdát, kopját tudnak előállítani és azt más majmok elejtésére használják. Kiszemelt áldozataik üldözésekor bámulatos pontossággal célozva hajítják el dárdáikat.
 
Leggyakrabban maki és Kolobus majmokat ejtenek el. Ez utóbbiak (Colobus kirkii) Afrika szinte egész területén megtalálhatók, 60-80 centiméter magasak, és olyan vidékeken, ahol csimpánzok is élnek, szüntelen harcot vívnak az emberszabásúakkal a táplálékért.
 
A Current Biology című biológiai szakfolyóirat online kiadásában közölt tanulmány szerint vadászó csimpánzokat sokszor láttak, de csak egyetlen alkalommal sikerült megfigyelni, ahogy egyikül valóban elejtette áldozatát, ezért egyes bírálók szerint nem kizárt, hogy a véletlen is közrejátszott a felfedezésben. Más tudósok viszont arra mutattak rá, hogy a csimpánzok elég gyakran használnak eszközöket, főleg botokat, hogy például hangyákat így "kihalásszanak" a bolyból, vagy hogy mézet csenjenek, de ettől alapvetően eltér, ha - mint a kutatók írták - hegyesre faragják a felhasználandó ágat.