A 13 tonnás, 880 millió euróból (222 milliárd forint) készült szerkezetet az amerikai Atlantis űrsikló viszi fel a Föld körül 400 kilométeres magasságban keringő állomásra december 6-án. Az ESA két űrhajósa, a német Hans Schlegel és a francia Leopold Eyharts is a hétfős legénység tagja lesz.

A 11 napos expedíció negyedik napján a labort az ISS hatalmas robotkarjaival kiemelik az Atlantis rakteréből, és hozzáillesztik az állomáshoz. A munkát három, egyenként hatórás külső bevetés, űrséta alatt végzi el Hans Schlegel és egy amerikai kollégája, Rex Walheim. "A Columbus teszi igazán nemzetközivé az űrállomást" - áll az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közleményében.

A dokkolás után jön el Leopold Eyharts nagy pillanata: ő lesz az első, aki belép a laboratóriumba. A francia három hónapig marad az ISS-en, elkezdi a kutatásokat, Schlegel pedig az öt amerikai űrhajóssal az Atlantison visszarepül a Földre.

A Columbus az EADS, az Airbus márkájú repülőgépeket is gyártó európai nemzetközi cég Astrium nevű brémai leányvállalatának a munkája. A nyolcméteres kabin tíz kisebb részegységből áll. Mindegyikben más-más tudományterülethez tartozó vizsgálatokat lehet végezni, a központi kutatási kérdés azonban mindig ugyanaz: mi történik a súlytalanság körülményei között?

A Fluid Science Lab (FSL) nevű részlegben például folyadékokkal kísérleteznek majd, a European Physiology Module (EPM) elnevezésű részben pedig az emberi szervezet reakcióit vizsgálják. Az egyik első kutatási program témája a csontritkulás és az izomsorvadás. "Az izomtömeg tíz százaléka épül le a súlytalanságban töltött minden egyes hónap során" - mondta az ESA egyik szakértője. "A Columbusban végzett vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy minél többet megtudjunk ezekről a betegségekről, és fel tudjunk készülni a hosszabb űrutazásokra, hiszen például a Marsra és vissza összesen két évig tart az út."

A floridai Cape Canaveral-i Kennedy űrrepülőtérről az ISS-ig nem ilyen hosszú, de az európai űrkutatás történetében nagy jelentőségű út indul Mikulás napján. Az ESA huszonöt éve dolgozik a Columbus tervén. A laboratóriumot eredetileg 1992-ben, az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf első útjának ötszázadik évfordulóján akarták felavatni az ISS részeként, de végül az űrállomás építése is csak 1998-ban kezdődött el. A 880 milliárd eurós projekt aztán majdnem meghiúsult, amikor 2003-ban felrobbant a Columbia űrrepülőgép, és két évre leállt az ISS fejlesztése.

Most viszont minden készen áll, az európai űrkutatás a Columbusszal megváltotta a "belépőjegyet" a Nemzetközi Űrállomásra, és a NASA megadta az engedélyt a csütörtöki indulásra. Az 1975-ben alapított ESA egyébként kormányközi szervezet. Nem az Európai Unió része, 17 tagja közül kettő, Svájc és Norvégia nem is uniós tagország. Magyarország Lengyelországgal, Csehországgal és Romániával együtt úgynevezett együttműködői státuszban vesz részt benne.