Orosz tudósokkal együtt sikerült egy olyan módszert kifejleszteni, amelvel meg lehet állapítani, hogy egy festmény 1945 előtt vagy után készült-e, nyilatkozta Elena Basner kurátor a The Art Newspapernek. A módszer elméleti háttere egyszerű: Basner szerint a negyvenes és a hatvanas évek közti nukleáris robbantások két olyan izotópot juttattak a légtérbe, amelyek nyomait meg lehet találni az 1945 után készült festményekben.
A cézium-137 és a stroncium-90 izotópok ugyanis beivódtak a lenmezők talajába, így a festményekben használt természetes olajokban is megtalálhatók - erre pedig egy izotópvizsgálat egyértelmű választ tud adni. Basner elmondása szerint biztos, hogy az 1945 előtti festményeket ki lehet szúrni, ugyanis azok festékanyagában garantáltan nem található meg ez a két izotóp.
A földfelszín feletti nukleáris robbantási kísérleteknek 1963-ban vetett véget az Oroszország, Anglia és az Egyesült Államok által aláírt Részleges Atomcsend Egyezmény, amely csak a földalatti nukleáris robbantásokat engedélyezte, tiltotta az atombombateszteket az atmoszférában, a víz alatt és a világűrben is.
Nukleáris robbanások vezetnek a képhamisítók nyomára
Az 1945-ben kezdődött nukleáris robbantásoknak köszönhetően egy egyszerű izotópvizsgálattal megállapítható egy festményről, hogy 1945 előtt vagy után készült-e - írja a CBC News.
Zalaegerszegen két utcából elszállították az azbesztes követ
Magyar Péter: Jövő héten benyújtuk a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot
Össztűz zúdul a közmédiára, de mi jöhet egy fegyverletétel után?
A Lidltől a Tescóig: választottak a magyarok, szétszóródtak a boltláncok
Felemásan teljesítettek az élelmmiszer-kiskereskedelmi láncok.
