A legrégebbi ismert hajós potyautas egyben bizonyítékot is szolgáltat arra nézve, hogy miként terjedtek el világszerte a rágcsálók.

Thomas Gucchi, a Durhami egyetem régésze azonosította az egér állkapocstöredékét a hajóroncsban fellelt üledékben - olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.

A hajó elefántcsontot, ébenfát, ezüstöt, valamint aranyat szállított, s a leletek között van egy arany szkarabeusz is Nefertiti-királyné kártusával. A rakomány arra utal, hogy királyi bárkáról lehet szó, ám mivel a rakományban oly sok különböző kultúrát reprezentáló tárgy van, éles vita alakult ki a szakemberek között arról, hogy a hajó mely országé lehetett, honnan hová vihette útja.

Az egér állkapcsa azonban sok kérdést segít megválaszolni. Thomas Gucchi által végzett elemzés alátámasztotta, hogy egykori tulajdonosa egy közönséges háziegér (Mus musculus domesticus) lehetett - ez az egyetlen olyan rágcsáló, amely szoros közelségben él az emberrel. A bronzkori rágcsáló őrlőfogainak alakja arra utal, hogy ez a rágcsáló az észak-levantéi partokról származott, mivel megegyezik a Szíria Ciprushoz közeli részén élő modernkori háziegér fogazatával.

A nemzedékeken át a hajókon élő rágcsálók nagyobb testméretre tettek szert. Ez a háziegér azonban épp oly aprócska volt, mint abban az időben a szárazföldi társai, így valószínűsíthető, hogy közvetlenül az indulás előtt, potyautasként osont fel a hajóra.