Andrés Barbosa, az argentin Tudományos Kutatások Legfelső Tanácsának kutatója elmondta egy, a természet világával foglalkozó barcelonai konferencián, hogy a hőmérséklet emelkedésével csökkent a tengeri jégtakaró az Antarktiszi-félszigeten és ezzel együtt a fitoplankton mennyisége. Ez utóbbit fogyasztja a garnélarák, amely egyben alapvető tápláléka nemcsak a pingvineknek, hanem sok más antarktiszi gerinces állatnak is.

A kutató azt is elmondta, miközben az Antarktiszi-félszigeten emelkedik a hőmérséklet, a kontinens más részén az időjárás-változás – az új széláramlatok következtében – lehűlést okoz. Ez különösen az ausztrál nyár során veszélyes, amely az utódok nevelésének ideje. Az ebben az időszakban képződő nagy jégréteg eltávolítja a pingvintelepeket és költőhelyeiket a tengertől, és így a táplálékuktól is, ami az utódok pusztulásához vezethet.

Juan Casavelos programkoordinátor sürgős felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az üvegházhatást növelő gázkibocsátás csökkentése érdekében kössenek a kiotói egyezményen túlmutató új megállapodást, amely 2020-ig 25–40 százalékos gázkibocsátás-csökkentést, a 21. század közepéig pedig 80 százalékos csökkentést tűzne ki célul.

A WWF vezetői figyelmeztettek, hogy az ezer kilométerekre végzett emberi tevékenység erősen befolyásolja az Antarktisz sorsát, „ami miatt újra végig kell gondolnunk meglévő energetikai modellünket”.

A jelentés bemutatása előtt egy pingvinkolóniának öltözött színjátszó csoport tartott előadást a kongresszusi palota ellőtt, hogy tiltakozzon a pingvinek veszélyeztetése miatt. Ezek a „pingvinek” felolvastak egy kiáltványt, amelyben arra kérték a „tisztelt emberiséget”, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék elő a „Föld legelegánsabb fajának” túlélését.