A texasi egyetem kutatócsoportja a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szonda radarja által mért adatokból arra következtet, hogy vörös bolygó déli féltekéjének hegyvidékén, közepes földrajzi szélességen a vékony kőzúzalék- és porréteg alatt hatalmas jégfolyamok vannak.

John Holt, a kutatócsoport vezetője a Science tudományos magazinnak elmondta, hogy a felfedezett gleccserek a legnagyobb víztartalékot képviselik a Mars sarkvidékén kívüli területeken. Az egyik gleccser például méreteiben háromszor nagyobb Los Angelesnél, vastagsága pedig eléri az egy kilométert.

A hatalmas jégrétegek létezésére közvetve utaltak a vörös bolygón található kőhordalékok, amelyeket először a hetvenes években fedezett fel a Viking űrszonda. A tudósok már akkor azt feltételezték, hogy a kőhordalék valaha jégrétegen csúszhatott, ami időközben elpárolgott. A MRO segítségével végzett kutatások azonban arról tanúskodnak, hogy a szóban forgó folyamok jobbára jégből, s nem kőből állnak - mondta Holt, aki szerint indokolt lenne "marsi gleccserekről" beszélni, amelyek esetleg a jövőbeni, emberi Mars-expedíciók számára ivóvizet biztosíthatnak, de akár rakétákba való hajtóanyagként is szolgálhatnak.

A vélhetően kétszázmillió évvel ezelőtt keletkezett gleccserekben hajdan létezett, jégbe fagyott mikroorganizmusok is lehetnek, a benne található buborékokból pedig ki lehet deríteni, hogy a jégfolyamok keletkezésekor milyen volt a vörös bolygó légkörének összetétele.