A technológia alapját egy újfajta hangmegszólaltató rendszer, egy úgynevezett részecskeszintetizátor adja. A szoftver fog egy hangmintát (gitárriffet, dobszólót vagy bármilyen rögzített hangot), azt pedig nagyon rövid, 1-10 milliszekundum hosszúságú hangrészecskékre bontja le. Ezeket a részecskéket a végtelenségig képes variálni, így úgy képes a hangmintákból felépülő zenét változtatni, hogy annak alaptémájában nem történik változás. A szoftver különlegessége, hogy a hangelemzésen kívül a komponálás is alapfunkciónak számít, így a szoftver egyfajta hangszernek, improvizációs és variációs eszköznek is tekinthető.

A program kifejlesztője az NTNU egyik programozója és zeneszerzője, Oyvind Brandtsegg, aki az NTNU zenei tanszékének jazz-programját is végzi, a részecskeszintetizátort pedig PhD-kutatásának részeként készítette el. "Könnyű a zenéből olyan variációt gyártani, amit nem lehet felismertni. Az igazi kihívás pont ennek az ellentéte - olyan variációkat alkotni egy témára, amitől az még felismerhető marad", nyilatkozta a fejlesztő.

Brandtsegg gyakorlatilag a jazz-zenészek színpadi improvizációját imitálja: programja "magába szívja" a különféle hangokat, elemzi azokat, majd folyamatos, végtelen variációkban dobja azokat vissza. A hangszerrel a zenei palettát újfajta hangszínekkel, hangszín-variációkkal lehet gazdagítani - ugyanakkor ez az első olyan program, amivel a zeneszerzési folyamatot valós időben lehet kontrollálni, állítja Brandtsegg. A norvég kutató már korábban is dolgozott hasonló zenei megoldásokon, ilyen volt például az ImproSculpt nevű program, amely hangmintákat képes venni környezetéből, ezt a rögzítési folyamatot pedig egy testszenzorral lehet kontrollálni.