Közös álláspontra jutottak az Európai Unió tagországainak távközlési ügyekért felelős miniszterei csütörtökön az ágazat reformjáról, amelynek célja a verseny növelése, a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálása - jelentette be az EU francia elnöksége.
A brüsszeli találkozón elért megállapodás azonban jelentősen eltér az Európai Parlament nemrégiben kialakított álláspontjától, és mivel a két intézmény közösen dönt a témában, még hosszas egyeztetések várhatók a végleges egyezmény létrejötte előtt. Brüsszeli várakozások szerint a végső döntésre aligha lehet számítani jövő tavasz előtt.
Mind a tagországok, mind az EP álláspontja kevésbé radikális, mint az Európai Bizottság eredeti tervei, így például egyikük sem kíván uniós távközlési szuperhatóságot létrehozni, ellentétben Viviane Reding biztossal. De míg a parlament felállítana egy kisebb jogosítványú testületet, a tagországok a nemzeti hatóságok közti együttműködés fokozását is elegendőnek tartják e célra.
Reding szerette volna kiterjeszteni a brüsszeli bizottság vétójogát is, ezt a törekvést azonban már az EP is jelentősen tompította, a tagállamok pedig csupán azt tennék lehetővé, hogy a szóban forgó esetekben a nemzeti hatóságok figyelembe vegyék a végrehajtó testület véleményét.
A spektrumkezelésben, a felszabaduló új hullámhosszok elosztásában a bizottság uniós koordinációt tartott volna helyesnek, de a tagországok ragaszkodtak ahhoz, hogy ez a kérdés maradjon nemzeti hatáskörben.
Számos elemében mindazonáltal közel van vagy egyezik is az uniós intézmények álláspontja. Ilyen például, hogy a nemzeti hatóságoknak joguk van kötelezni a vezető szolgáltatókat, hogy hálózatukat más versenytársakkal is osszák meg.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
Személyes profiljára posztolt erős véleményt.
