A szélerőmű lenne a legjobb megoldás, ám a nagy kiterjedésű farmok befolyásolhatják az időjárást © sxc.hu |
Vizsgálatához a két szakember többek között James Hansennek, a New York-i Goddard Institute of Space Studies kutatójának tanulmányát vette alapul. Eszerint a következő 40 év során jelentősen csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, s így a jelenlegi, felmelegedést okozó hatások 2050-re csökkenni kezdenek, a klíma stabilizálódik.
Cowern és Ahn szerint azonban nem biztos, hogy ez bekövetkezik. Az energia ugyanis, amit megtermelünk és felhasználunk, végső soron hő formájában a környezetbe kerül. Ez a hatás ma még szinte elenyésző, ám a kutatók szerint az előttünk álló évszázad során megnőhet a jelentősége.
Számításaik szerint, ha a globális energiahasználat évente egy százalékkal növekszik – ami kisebb mértékű gyarapodást feltételez, mint a közelmúltban – 2100-ra a szétszóródó hő mennyisége annyi lehet, ami semlegesíti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.
A két szakember szerint ennek tudatában kell megtervezni az emberiség energiaellátását, különös tekintettel a felhasznált energiaforrásokra. A nukleáris energia Cowern és Ahn szerint ebből a szempontból a legkevésbé alkalmas, ugyanis rengeteg, egyébként kötött állapotban lévő energiát szabadít fel. A napenergia jobb megoldás, mivel olyan sugárzást használ fel, amely amúgy is melegítené a Földet. Igaz, mint a két kutató rámutatott, a jelenlegi napelem-cellák több energiát vesznek fel, mint amit hasznosítanak, így melegítik a környezetüket. Erre lehet megoldás az olyan cellák kifejlesztése, amelyek csak a legtöbb energiát hordozó sugarakat nyelik el, a többit visszaverik.
Jelenleg a legtisztább és a fenti szempontból legkevésbé aggályos energiaforrásnak a szél és a hullámok energiája számít, mivel ezek olyan folyamatokat használnak ki, amelyek amúgy is jelen vannak a Földön, ráadásul mindezt anélkül teszik, hogy komolyan befolyásolnák az energia áramlását. Igaz, a nagy kiterjedésű szélfarmok befolyásolhatják az időjárást.
Jonathan Gregory, a University of Reading klímakutatója logikusnak nevezte Cowern és Ahn érvelését. „Az emberek által a környezetbe sugárzott energia mértéke jelenleg elenyésző, más tényezőkkel összehasonlítva, de nem nehéz elképzelni, hogy ennek mértéke jelentősen növekedjen” – tette hozzá. „Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: vajon képesek leszünk-e valaha is ennyi energia termelésére?”
