A rejtélyekkel teli középkorban munkaigényes könyvek, iratok készültek, ezekből máig ezerszám maradtak fenn példányok, bár sokuk eredete ismeretlen még. A keletkezés helyének és idejének meghatározására hagyományosan alkalmazott, a kézírás és a dialektus tanulmányozásán alapuló eljárások nem eléggé megbízhatóak.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem és a Dél-Virginiai Community College kutatói most azon dolgoznak, hogy pusztán a genetika segítségével megfejtsék az ismeretlen eredetű irodalmi alkotások keletkezésének titkait. Azon, százával meglévő kéziratok állatbőreinek genetikai anyagát elemzik, amelyeknek keletkezési körülményeit már ismerik, majd ezek DNS-jellemzői alapján a keletkezés helyére és idejére vonatkozó adatbázist hoznak létre.

Michael Stinson, a kutatás vezetője az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy ha létrejön az adatbázis, a nem datált könyvek genetikai mintáit összehasonlítják a már ismertekéivel, és így, a hasonlóságok segítségével, az ismeretlen eredetű kéziratok keletkezését is el tudják majd helyezni időben és térben.

Egy XV. századi francia kézirat öt lapjából már sikerült DNS-mintát venni, és ezek elemzése arra enged következtetni, hogy az alapanyag ugyanabból a gulyából származó marhabőr.

A kutató azt reméli, hogy fejlődni fog a DNS-mintavétel technikája, így a kéziratok is kevésbé sérülnek - jelenleg fél centiméterszer fél centiméteres darabokat használnak -, és a módszert megbízhatóan használhatják majd a világ összes könyvtáraiban.

A kéziratok keletkezési helyének és idejének megfejtése után Stinson szeretné rekonstruálni a középkori pergamenkereskedelem útvonalát, ami segítene jobban megismerni a könyvgyártás történetét. A kutató január végén az Amerikai Könyvtárszövetségben mutatja be kutatási eljárását.