A császárpingvin a legnagyobb ma élő pingvinfaj, kifejlett példányaik 90-110 centiméteresek. Testtömege 20-40 kilogramm. Ez a faj az egyetlen, amelynek költése a kíméletlen antarktiszi tél idején zajlik. A kolóniák hosszú utat tesznek meg a tenger jegén, és a nőstények mindössze egyetlen tojást raknak, amelyre a hím vigyáz.
A jég tehát fontos szerepet játszik a költés sikerében. Ami ennél is fontosabb, a tenger jegének kiterjedése befolyásolja a krillek (garnélaszerű tengeri gerinctelen állativadékok) és az őket fogyasztó halak bőségét, és ezzel a pingvinek táplálékának mennyiségét - mutattak rá a szakemberek az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.
A kutatók számításai az antaktiszi Adelie-földön élő császárpingvin-kolónia 43 éven át történő megfigyelésén alapulnak, illetve felhasználták az ENSZ éghajlatváltozást kutató kormányközi bizottságának (IPCC) legutolsó jelentését a jég kiterjedésének csökkenéséről.
"A pingvinek úgy kerülhetnék el ezt a csapást, ha a klímaváltozás hatására változtatnának költési szokásaikon, ami valószínűtlen. A pingvinek, más madárfajokkal ellentétben, lassan reagálnak. A pingvinek lassan alkalmazkodnak, ami problémát okoz, mert az időjárás viszont gyorsan változik" - mondta Stephanie Jenouvrier kutatásvezető.
Több korábbi tanulmány szerint a klímaváltozás befolyásolhatja a fajok szaporodását és földrajzi eloszlását, de a mostani tanulmány az első, amely egy faj kipusztulását jósolja.
Az antarktiszi császárpingvinek hosszú és veszélyes vándorlását a költőhely és a tenger között dolgozza fel Francais Luc Jacquet 2005-ben bemutatott Oscar-díjas dokumentumfilmje, a
Pingvinek vándorlása és a 2006-ban bemutatott a szintén Oscar-díjas
Táncoló talpak animációs film.
