Davies szerint nem kell más bolygókat megcéloznunk, ha új életformákat keresünk. Véleménye szerint ugyanis elképzelhető, hogy volt már bolygónkon egy genezis, amelynek túlélői "árnyékbioszférában" élnek, olyan biokémiai felépítésű életformákként, amelyeket egyszerűen nem veszünk észre. A kutató szerint a tudományos élet által használt mikroszkópok az általunk ismert földi élet vizsgálatára lettek elkészítve, így véleménye szerint nem is csoda, ha teljesen eltérő biokémiai felépítésű mikrobákat nem találtunk.

Igaz, Davies csak spekulálni tud azt illetően, hogyan nézhet ki a "furcsa élet" - lehet szó az eddigiektől eltérő genetikai kódon és aminosavakon alapuló DNS- és RNS-alapú életformákról is, de az is lehet, hogy a különbségek sokkal nagyobbak, helyettesítheti például teljesen más a szén-, hidrogén-, oxigén-, nitrogén- vagy foszformolekulákat. Példaként a fizikus egy erősen szennyezett, arzénban gazdag kalifornai tavat említ - ebben számos olyan mikrobát találtak, amelyek energiájukat arzénból nyerik, viszont az anyagot nem dolgozzák be szervezetükbe, hanem gyakorlatilag "kiköpik" - az arzén pedig hiába mérgező az emberi szervezet számára, ha kémiai tulajdonságai miatt egyes kémiai rendszerekben helyettesítheti a foszfort.

A földitől különböző életre izolált, az emberi élet számára elkerülendő helyeken találhatunk: sivatagokban, embereknek élhetetlenül magas hőmérsékletű, nyomású vagy sugárzású területeken, ha pedig az előző példából kiindulva arzén alapú életet keresünk, akkor könnyen találhatunk egyszerre arzéngazdag és foszforszegény zónákat, ilyenek példának okáért a mélytengeri árkok. Az is előfordulhat, hogy az újszerű élet összevegyült már a szén alapú élettel. Ez esetben  szigorú szűrőmechanizmussal kell megvizsgálni egyes mintákat - Davies szerint ha találnánk valamit, megindulna a vita arról, hogy teljesen más típusú életet találtunk-e vagy a földi egyedfejlődés során kialakult, számunkra ismeretlen életformáról van-e szó. Kérdéses mindenesetre, hogy megtörténhetett-e a bolygón egymás után kétszer az egyedfejlődés - ha erre bizonyítékot nyerünk, akkor szerinte biztosak lehetünk abban, hogy ez az univerzumban bárhol megtörténhetett.

Az alternatív életformákat megpróbálhatjuk mi is létrehozni, állítja a konferencián szintén felszólaló Steven Benner floridai professzor, aki társaival elsőként hozott létre egy mesterséges, szintetikus kémiai rendszert - amely képes a darwini evolúcióra. A különleges molekula gyakorlatilag saját dupla spirálos DNS-ünk módosított változata, amelynek genetikai ábécéjét nem négy, hanem hat betű alkotja. Időről időre táplálni kell ugyan, de képes replikálódni, ennek során pedig mutálódik is. Benner azonban azt állítja: ha egy kémiai rendszer eljut addig a pontig, hogy önfenntartó és képes a darwini evolúcióra, az még nem jelenti azt, hogy az univerzum más pontjain is kielégítené az "élet" definícióját.