Kissé kusza a helyzet hazánkban © sxc.hu

Az Energia Klub Megújuló Energia Magyarországon című 2008-as helyzetjelentése szerint energiaigényünk fedezéséhez 95 százalékban még mindig a fosszilis és nukleáris energiahordozókra támaszkodunk, annak ellenére, hogy a meglévő potenciálbecslések szerint ezek jelentős része kiváltható lenne környezetbarát energiaforrásokkal.

A jelentés szerint, bár a kínálkozó lehetőségek és az említett potenciál óriási, a gyenge befektetői környezet, a kusza támogatási rendszer, illetve a magyar villamosenergia-termelés sajátosságai és rugalmatlansága visszatartó tényezőt jelent. További problémát okoz a kutatás-fejlesztés támogatásának alacsony mértéke, a szakemberhiány és az a tény, hogy a magyar lakosság – bár tájékoztatásban nincsen hiány – egyelőre nem érdeklődik kellően a megújuló energiaforrások iránt.

Politikai és törvényi kockázatok is nehezítik a helyzetet, az Energia Klub szerint ugyanis hiányzik a kellő elköteleződés az alternatív termelési módok mellett, a megújulókra vonatkozó jogszabályok pedig gyorsan változnak és a sok módosítás hatásra gyakran éppen az ellenkezőjét érik el, mint amire megalkották azokat.

A feljebb említett 95 százalékos arány igen magas, ezért a Magyar Villamos Művek (MVM) szakértőit kérdeztük, hogy ők miként látják a különböző energiaforrások helyzetét. Egy 2007-es adat szerint hazánkban a beépített villamosenergia-termelő kapacitások megoszlása erős eltolódást mutat az olajjal illetve gázzal működő erőművek felé. Míg ez 5100 megawattnyi kapacitást jelent, a nukleáris energia 1940 megawattot, a szén-, illetve lignittüzelés 1510 megawattot, a megújuló források pedig 450 megawattot tesznek ki. Ez utóbbiak esetében az 50 megawattnál kisebb teljesítményű források megoszlása: biomassza (127 MW), szél (65 MW), víz (52 MW), hulladék (amelyet nem mindenhol tekintenek megújuló forrásnak, valamint a biogáz (10 MW). Itt lényeges megjegyezni, hogy az 50 megawattnál nagyobb teljesítményű erőművek közül négyben (Mátra, Ajka, Oroszlány, Borsod) folyik biomassza-felhasználás is.

A biomasszából kinyert energia esetében fontos, hogy a legtöbb esetben gyakorlatilag fatüzelésről van szó. Az idei orosz-ukrán gázvita kapcsán is érzékelhető volt, hogy sokan álltak át a sajtóban „alternatív tüzelőanyagnak” nevezett fűtésre, ami nagy százalékban a fatüzelést jelentette.

Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökének a Greenpeace számára készített előadásában az áll, hogy a hazai biomasszák közül a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett dendromassza (tüzifa, gyakran szénnel kevert formában),  teszi ki a legnagyobb arányt, az ellentmondásos támogatások  következtében.  Elvileg az évente rendelkezésre álló teljes biomassza mennyiségből összesen kb. 200-300 PJ energia termelhető. Összetételét tekintve ebből a fás szárú biomassza mintegy 50-60 PJ, a többi nehezebben tüzelhető lágyszárú növény és hulladék.  A biomassza gyakorlatban hasznosítható hányada azonban ennél kisebb  mintegy 80-100 PJ körüli értékre tehető, amely potenciál kihasználásától még messze vagyunk.  Ellentmondásos az is, hogy a villamos energia termelésre átállított fatüzelésű, vagy kevert fa-széntüzelésű blokkok régi, jórészt alacsony hatásfokú erőművekben üzemelnek. Balogh Lászlótól származó információk szerint  ráadásul  ezeknek a villamos energia-termelőknek a később  piacra lépőkkel ellentétben még a tüzelőanyagra vonatkozó eredetigazolást sem kell beszerezni a legújabb rendelet módosítások szerint – ami legalábbis kérdőjeleket vethet fel a hazai reguláció normativitásával kapcsolatban

Hazánkban jelenleg a legfőbb potenciált a geotermikus energiában látják. Az Energia Klub helyzetjelentése szerint azonban egészen 2007 végéig a felhasználás aránya csaknem elenyésző volt, főként a bonyolult engedélyeztetési és az előírt visszasajtolási kötelezettségek miatt. Idén komolyabb előrelépés várható ezen a téren, többek között a MOL – amely közlése szerint elsősorban a ma mindenki számára elérhető bioüzemanyagok használatára és jövőjének feltérképezésére és a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeire koncentrál - illetve a Pannergy közreműködésével.

Szentlőrinciben már folynak az első fúrások © ecoline.hu

A MOL már hosszabb ideje vizsgálta a geotermia (földhő) magyarországi lehetőségeit, s ezen a téren nagy segítséget jelentett, hogy az olajipari cégből - saját megnevezésük szerint - energiaszolgáltató vállalattá váló részvénytársaságnak van hazánkban talán a legátfogóbb térképe a földhő és a termálvizek gócpontjairól, ugyanis az különböző fúrások előtt minden esetben átfogó talajvizsgálatok készülnek. A tapasztalatokra alapozva 2008. júliusában alakult meg a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt., melynek célja a geotermikus energia kutatása, termelése és értékesítése, illetve geotermikus erőművek és közvetlen termálhő szolgáltató technológiák létesítése.

A CEGE beruházási lehetőséget lát kis-, (2-5 MW) és közepes méretű (5-12 MW) geotermikus erőművek, továbbá közvetlen termálhő szolgáltató technológiák (fűtőművek, mezőgazdasági üvegházak és hűtőházak hőellátása) létesítésében. Jelenleg több, különböző fázisban lévő projekt is fut, párhuzamosan halad a geológiai-geofizikai és az engedélyeztetési munka.

A PannErgy (PE) eközben az Ecoline február végi értesülései szerint rövidesen megkezdi első magyarországi fúrásait, s még az idén átadná első geotermikus erőművét Szentlőrinciben.

„A 350 milliós eurós projektsorozat első helyszínén egy a térség hőellátására alkalmas geotermikus erőmű épül, amelynek kivitelezési munkálatai április-májusban indulhatnak, s ha minden a terv szerint halad, a létesítmény még ebben az esztendőben, a fűtési szezont érintően elkészül” – nyilatkozta az Ecoline-nak Gyimóthy Dénes a társaság vezérigazgatója.

Az előzetes földtani vizsgálatok alapján a szentlőrinci fúrás esetében két verzió képzelhető el. Vagy nagyjából 1200 méteres mélységben találnak 65 fok körüli vizet, ami rendkívül alacsony fúrási költségeket tenne lehetővé, vagy 1700 méteren 90 fokosat. Amennyiben a vállalat tudja tartani a most vázolt ütemtervet, akkor 2009 végén a város távfűtéses lakásait már a geotermikus erőmű szolgálhatja ki. A PE közlése szerint a geotermikus energia amellett, hogy jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos megoldás, kisebb, és sokkal kiszámíthatóbb kiadásokat jelent a távfűtéses háztartások számára, mint a gáz alapú technológia.

A magas energiaárak, illetve kedvező konstrukció miatt az önkormányzatok komoly érdeklődést mutatnak a projektek iránt, a vezérigazgató szerint a szűk keresztmetszetet a fúrókapacitás jelenti, ez határozza meg a projektek ütemét. Ha a PE gépparkja kibővül még az idén megkezdődhetnek a próbafúrások Tamási és Csurgó térségében. A cég a válság miatt egyelőre a hőpiacokra koncentrál, az áramtermelési célra tervezett létesítményeinek fejlesztését egyelőre késlelteti.

A MOL állásfoglalása szerint a geotermikus fejlesztésektől függetlenül ajelen gazdasági körülmények között, hazánk lehetőségeit is figyelembe véve, az energiafüggőséget nem lehet megoldani tisztán a megújuló energiaforrások használati arányának növelésével. Sokkal hatékonyabb energiafelhasználásra lenne szükség országos szinten is, illetve hosszabb távon az energiaszerkezet átalakítása is elkerülhetetlen. A januári események – az ukrán-orosz gázvita - megmutatták, hogy nem szabad csak az orosz földgázra építkeznünk, de meg kell találni a helyét az energiaforrások között, miként a többi energiahordozónak is, legyen az akár olaj, szén-, nukleáris-, nap-, szélenergia-, biomassza vagy éppen geotermia. A lehetőségek szélesek, a meglévő természetes korlátok és lehetőségek figyelembevételével hosszú távon is fenntartható energiaszerkezetet kell kialakítani, mely lehetővé teszi az Európai Unió 2020-ig magvalósítandó klímaváltozási céljának elérését is. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet kedvezőbb feltételekkel támogassa e beruházásokat. Emellett sokat segítene az is, ha a tudományos kutatások a megújuló források esetén is a teljes életciklusra vonatkozóan biztosabb eredményekkel tudnának szolgálni a környezeti hatások tekintetében.

A kulcs az energiahatékonyság

Az általunk megkérdezett szakértők nagy része egyetértett abban, hogy a korszerű technológiák mellett a hatékony energia-felhasználásnak is jelentős szerepe van a fenntartható, környezetbarát energiastratégiát illetően. Az IBM Magyarország felmérése szerint az úgynevezett ezredfordulós generáció már a szívén viseli saját energiafelhaszná-   lásának szabályozását. A 12 országban végzett, ötezer embert érintő tanulmány szerint a válaszadók 90 százaléka alkalmazna intelligens fogyasztásmérőt és az egyéni szabályozás lehetőségét növelő eszközöket. A rugalmasabb szolgáltatásért cserébe sokan akár hajlandóak lennének többet is fizetni. Ma már több olyan intelligens közműmegoldás is létezik, amely lehetővé teszi a flexibilisebb energia-felhasználást, s egyes országokban az átalánydíjas elszámolási rendszer helyett a valós használatot veszik figyelembe, míg bizonyos cégeknél lehetőség van a mobilszolgáltatóknál ismert előre fizetett, fix áras tarifacsomagok igénybevételére is.

A szélenergiát is gyakran említik az ígéretes technológiák között, ezzel kapcsolatban azonban Magyarországon egyelőre korlátozott a mozgástere azoknak, akik ezen a téren szeretnének fejleszteni, vagy befektetni. Az Energia Klub helyzetjelentése szerint 2007 végén a beépített szélenergia kapacitás 65 MW volt, ami 110 GWh villamosenergia-termelést tett lehetővé. A szélenergia piacot jelenleg korlátozza a Magyar Energia Hivatal által rendszerszabályozási okokra hivatkozva 2006 elején meghúzott 330 MW nagyságú kvóta, amely alapján azóta újabb engedélyeket nem oszt ki a hivatal. A 65 MW a beépített teljesítőképességnek mindössze 0,7 százalékát teszi ki.

A korlát oka az, hogy a szélerőművek energiatermelése nehezen illeszthető be a villamosenergia-rendszerbe, bizonyos volumen felett pedig komoly szabályozási problémát jelent a szélerőművek lényegében tervezhetetlen betáplálása. A Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) 2008-as jelentése szerint a magyarországi szélerőművek büntetést fizetnek, ha energiatermelési előrejelzésük napi átlagban +/- 50%-kal eltér. A széljárás sokkal kevésbé pontosan tervezhető, mint bármely más energiaforrás rendelkezésre állási aránya, ezért a szabályozhatóság fenntartásához a rendszerirányítónak (MAVIR) olyan tartalékokat kell képeznie és ezek rendelkezésre állását finanszíroznia, amelyek lehetővé teszik, hogy a villamosenergia-igények és a források egyensúlyban legyenek. Az MVM szerint ezért rövidtávon valószínűtlen, hogy ilyen típusú erőművekkel érdemi változást lehetne elérni az ország energiamérlegében. Ez valamelyest visszafogja a hazai fejlesztéseket, bár ennek ellenére, az MSZT tavalyi jelentése szerint a szélenergia cikkünk elején említett 65 MW-os részesedése a tavalyi év során csaknem megduplázódott, 127 MW-ra. Az MSZT szerint azonban egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen szerepet szánnak a szélenergiának a nemzeti megújuló energia-stratégiában, amelyet a kormány tavaly fogadott el. 2008. decemberében pedig a klíma-energia csomag részeként az Európai Parlament első olvasatban megszavazta a megújuló energiaforrásokból termel energiáról szóló irányelvet is. E két, legfontosabb dokumentum, továbbá az országgyűlés határozata az energiapolitikai koncepcióról (2008). együtt meghatározzák a legfontosabb teendőket.

Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az atomenergiát sem, főként mivel február 16-án a kormány kezdeményezte a Paksi Atomerőmű bővítését, amely egyébként szerepelt a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energia-stratégiában is, igaz konkrét céldátumok nélkül. A beruházás kormányzati források szerint 1500, a kezdeményezést ellenző civil szervezetek – többek között az Energia Klub – szerint akár 4000 milliárd forint is lehet. A civilek aggályai között az is szerepel, hogy a paksi fejlesztés az orosz gázfüggőséget hivatott enyhíteni, a hasadóanyag beszerzése hasonló viszonyrendszert alakítana ki. Az [origo]-nak nyilatkozva Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomenergetika Tanszékének vezetője azonban úgy fogalmazott, az üzemanyagot több helyről is be lehet szerezni, akár 2-3 évre előre. Ettől függetlenül azonban meg kell oldani a biztonságos tárolást és a radioaktív hulladék elszállítását, kezelését és tárolását. Ezzel kapcsolatban az utóbbi években gyakori hír volt a tervezett - kis és közepes kapacitású  - hulladéklerakókkal szembeni fellépés azon önkormányzatok részéről, amelyek fennhatósága alatt a lerakók működhetnének. Az Energia Klub közlése szerint egyébként a problémát főként a nagy aktivitású, elhasznált fűtőelemek jelentik, ezeknek a tárolása ugyanis világszerte nem megoldott. Magyarország például Oroszországba küldi vissza a Pakson feleslegessé vált eszközöket.
 

Ki ellenzi, ki támogatja, egy biztos: Paks a középpontban marad

Az MVM szakértői szerint ennek ellenére az atomenergia  (mind a közeli, mind pedig a távolabbi) jövőben jelentős szerepet fog játszani Magyarország villamosenergia-ellátásában. A Paksi Atomerőmű jelenleg mintegy 33 százalékát állítja elő a hazai villamosenergia-igényeknek, a tervezett bővítés értelmében pedig a négy blokk üzemidejét két évtizeddel tolnák ki, így azok 2012-2017 helyett 2032-2037-ben állnának le.

Összegezve a magyar energiahelyzetet, figyelembe kell venni, hogy mást jelent az egyes lehetőségekben rejlő potenciál és mások azok a körülmények, amelyek az egyes megújuló energiahordozó-fajtákkal kapcsolatos technológiák megvalósítási lehetőségeit (finanszírozhatóság, megtérülési jellemzők) meghatározzák. A potenciál alapján a geotermikus és a napenergia lenne a legkedvezőbb, a pénzügyi megfontolások alapján a geotermikus, biomassza, a szél és a hulladék alapú erőműveket részesítik előnyben a hazai beruházások esetében.

Szintén kulcsfontosságú az igénybe vehető támogatások mértéke, hozzáférhetősége. Ezzel kapcsolatban a már említett EU-irányelv kissé módosíthatja a jelenlegi helyzetet, de miután túlnyomórészt a tagállamokra bízza a megvalósítást és megengedi az eltéréseket a tagországok között - azaz a támogatási rendszer az unióban nem egységes, sőt inkább jelentősen diverzifikáltnak mondható - jelenleg nem igazán látni azokat a feltételeket, amelyek alapján a közeli jövőben a beruházások jelentősen felgyorsulnának.
 
Abban az MVM, a MOL és az Energia Klub általunk megkérdezett szakértői is egyetértenek, hogy átláthatóbb, átgondoltabb szabályozásra van szükség, amely pontos hatásvizsgálatok és potenciál-felmérések eredményeit figyelembe véve alkotja meg a hazai igények és a gazdasági környezet számára is megfelelő stratégiát és törvényi hátteret. A gazdasági válság azonban minden korábbi elképzelést felboríthat, főleg, mivel egyelőre még senki sem látja biztosan, hogy a krízis mennyire húzódik el és milyen mértékben érinti a különböző gazdasági és politikai szereplőket.