A leletek az ősi Mezopotámia, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyók között lévő területen, 20 helyszínen folytatott kétéves feltárások során kerültek napvilágra. A babiloni leleteken kívül előkerültek az ókori perzsa birodalomból származó tárgyak is, valamint középkori iszlám emlékek.
Abbasz Fadhil ásatásvezető régész szerint a leletek közül némely igen jelentős. A feltárások során előkerült például két ritka talizmán: az egyiken, amelyet stílusjegyei után sumér eredetűnek tartanak a szakemberek, egy háromszögbe vésett arc látható. A másik amulett vörös kőből készült, s egy futó antilopot véstek bele.
A leletek a bagdadi Nemzeti Múzeumba kerülnek. Az intézményre ráfér a "vérfrissítés", miután 2003-ban, az amerikai megszállás után a múzeumot kifosztották: 15 ezer tárgyi emléket vittek el, közülük hatezer azóta megkerült.
Nagy Sándort ábrázoló márványlapra bukkantak Afganisztánban
A márványlapon egy ókori uralkodó látható lóháton, a makedón lovasság élén, a háttérben pedig a gyalogság sorakozott fel - olvasható az Archaeologica hírei között. A felirat valamilyen ősi nyelven íródott, amely egyaránt különbözik a Nagy Sándor korában használatos ógörögtől és óegyiptomitól. Feltételezések szerint a felirat baktriai nyelven íródott.
A balkhi múzeum régészei szerint a baktriai volt Nagy Sándor soknemzetiségű hadseregében a kommunikáció nyelve. A lelet közelében egy ógörög szövegtöredéket is felfedeztek, a régészek feltételezése szerint a márványlapon szereplő felirattal lehet azonos.
Baktria ókori görög királyság Közép-Ázsiában. Fővárosa Baktra (ma Balkh) volt a Észak-Afganisztánban. A görög hódítás előtt a Perzsa Birodalomhoz tartozott. Amikor Nagy Sándor megtámadta a Perzsa Birodalmat, a legyőzött III. Dareiosz nagykirály Baktriába menekült, ahol Bésszosz satrapa (helytartó) meggyilkoltatta.
A baktriaiak komoly ellenállást tanúsítottak Nagy Sándorral szemben, ám ő Kr. e. 328-ban leigázta őket. Baktria átvette a görög kultúrát, és félfüggetlen állammá fejlődött, bár elméletileg mindig a Szeleukida Birodalom része maradt.
